Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686-1848)
körül a kísérő seregre rohannak, azt tőlük elvett szuronyaikra fűzik, s vérszemet kapván, a megyében többfelé rakoncátlankodnak, magát Kaposvárt is megtámadni, a megyei levéltárat kirabolni s a mintegy 260 főnyi rabot maguk mellé vonni szándékoznak, ha a városiak által mindaddig fel nem tartóztattatnak, míg egy német és egy magyar lovascsapat segélyével mindnyájan el nem fogatnak. A század új szelleme a városra is hatással van. Az ev. reformátusoknak, még a múlt század végén Csurgón alakult gimnáziuma már távolságánál fogva is egyetemes hatása nem lehetvén: a jobb lelkek, különösen a máig is kedves emlékezetben levő, élete férfiúi korszakát közügyeknek szentelt Vály János urod. ügyvéd fáradhatatlan buzgalma, példás áldozatkészsége következtében 1812-ben egy 6 osztályú középtanoda alapítta- tott, mely most közel 80 000 ft.-nyi alaptőkéjével, mit megyénk értelmesebb birtokosai, községei s különböző felekezetű egyházai segítenék ily jelentékeny összegre növelni, mint 4 osztályos nyilvános tanoda működik. Az új kor szelleme ösztönző a megye nemességét arra, hogy oly tágas, saját méltóságához illő megyeházat építtessen. így készülték 1831-ben az e tárgyban megbízott Bogyay Péter és gr. Schmidegg József uraknak fáradhatatlan erélyök következtében a két emeletes, díszes megyeház, homlokán a vármegye címerével s a jeligével: »A’ közjónak.« Most már Kaposvár megyénk elsőrangú városává emelkedvén, csinosítására is kellő figyelem íordíttatott. Első, s igazán jól kiszámított teendőül Kapos vizének szabályozása jelölteték ki, mely vállalatnak 1836-bani gyors végrehajtása által nem csak a város környéke csinosbult, a köz- egészségügy szilárdult, a közlekedés könnyebbült: hanem a hazai gazdá- szat is több ezernyi hold oly minőségű televényföldet nyert, milyennel kevés vidék dicsekedhetik. A következő évben a folyam partján, a város délkeleti oldalánál, a megye által sétatér készíttetett. így jött létre a mintegy 2000 kötetből álló gimnáziumi könyvtár, melynek egy nagybecsű ereklyéje az 1663-ban Nürnbergben kiadott: »Türkische und Ungarische Kh róni ka», melyben hazánknak e korban szerepelt nevezetesebb várai és egyénei majdnem mind lerajzolva vannak. így alakult meg csekély ásvány és képgyűjtemény mellett, nagyrészt gr. Festetich Ferenc könyvgyűjteményének felajánlása által a megyei könyvtár is, mely jelenleg 4208 db. nagybecsű könyv mellett, 3000 Ft-nyi oly alaptőkével is bír, melynek föladata leginkább a magyar irodalom terményeinek megszerzése. E könyvtárral összeköttetésben áll még egy napi sajtó olvasó-egylet is. Van ezen kívül — a megyeházában — egy, a megye által szerződésileg működtetett, jelenleg azonban önállóan dolgozó sajtó is. Van még a h. Eszterházy által emeltetett díszes nagyvendéglő helységeiben egy éve ezelőtt széles körű, jelenleg már összevontabb, de még folyvást életrevaló casino, melyben az 1848-ban alakult polgári is beleolvadt. Emelik a város becsét több jótékony intézetek is. Ilyen a f. t. Vinkler József gödrei lelkész és pécsi kanonok által még 1800-ban alapított városi kórház, mi azonban inkább szegény elaggott tehetetlenek ápoldája. Ilyen volt egy 1843-ban, a megyei értelmesebb nagybirtokosság rendesen nagy számmal létezett rabok foglalkoztatása végett, részvényekre fektetett, szép jövőre jogosított posztógyár, mi azonban részint az ügyvezetők ava- tatlansága, másrészt a részvényeseknek visszavonulása miatt terhelő adósságokba merülés következtében néhány évi működés után megsemmisült, nem csekély kárukra a lelketölő tétlenségre s egészségrontó, ned152
