Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686-1848)
sara is és humánus gondolkodása száműzni kívánta a korában szokásos robot-túlköveteléseket és testi fenyítéseiket. Csurgóra vonult vissza és tovább rendszerezte agronómiái elveit. Itt írta: A praktikus termesztő, A praktikus tenyésztető, A magyar gazdatiszt, A magyar házi gazdaasszony, A magyar haza gazdálkodása Smith és Soden után kidolgozva, A magyar földes- és zászlós úr című műveit. Az egykori asztalosfi, a szabadkőműves, a felvilágosult mezőgazda, a csurgói iskola alapításának indítója és szorgalmazója, látva a megye sivár és szomorú művelődési állapotát, az alábbiakat írta egyik barátjának — Cisire István közlése szerint: »Itt Somogybán a tudomány igen ritka dolog, és éppen olyan, mint a paradicsommadár, melynek a régiek szerint lába nincsen és így sohasem állapodik meg sehol. Akik itt tanultabbak, mind idegen vármegyéből valók és csak kenyérkeresés végett maradnak itten, de. lábuk nem lévén, nem állanak meg. Somogy vármegyében a katholikusoknak mind ez óráig sincsen csak gimnáziumocskája is, az evengélikus lutheránusoknak pedig csak grammatikalis scholájok sem volt soha. Innen most is igaznak kell annak lenni, amit Losontzi István már ezelőtt harminc esztendőkkel énekelt a Magyarország tőkorj ében Somogy vármegyéről t. i. Somot, almát, körtvélyt itt eleget ehetsz, De a tudományban részt keveset vehetsz.« (Losontzi István (1709—1780) tankönyvíró, aki a magyar történelem és földrajz, kérdésekben és feleletekben feldolgozott, hetvennél több kiadást megért híres iskolakönyvében: a Hármas Kis Tükörben (Pozsony, 1771.) írta e marasztaló sorokat.) Nagyváthy János foglalkozott a Balaton hasznosításának a gondolatával is. A »Balaton tavárul« név nélkül megjelent cikkében — a Tudományos Gyűjteményében 1817. évi számában — az alábbiakat írta: »A Balaton, melyet sok tudós férfiak magyarországi tengernek neveznek, valósággal megérdemli, hogy kellemetes helyheztetése, természetes tulajdonsága, azon hazafiak előtt is esmeretessé tétessék, kiknek idejök, alkalmatosságok, vagy módjuk nintsen, hogy tulajdon tapasztalások által arról igaz esméretet szerezhessenek magoknak.« ... »Különös a Balatonban, hogy némely helyeken, íőképen pedig Fok helység táján, a partokat szép fényes vas fövénnyel elborítja: igaz ugyan, hogy a Közép Tenger Messina városánál Sicili ában, az Oceánus a Kanáriai Szigeteknél, az Indiai Tenger Koromandel Tartománynál, és más helyeken a tenger vize ilyen fövényt mos ki a partokra; de semmi édes vízről ezt nem olvastam, amit a Balatonban tapasztaltam: ezen fövény az írás beporozására igen alkalmatos, felette sok vas részetskéket foglal magában; ezen vas tiszta, fényes, sem édes, sem sós vízben meg nem rosdásodik, a tűzben nem sertzeg, és színét meg nem változtatja: ezek mind olyan tulajdonságok, amelyeket a közönséges vasporban nem tapasztalunk; mely bőven találtatik ezen vas a Balaton fövényében, abból kitetszik; hogy én ezen fövényből egy negyed részt a mágnes által kihúztam, amely csupa vas volt; ha az említett fövényt az ember na- gyobbító üveg (mycroscopium) által nézi, találkoznak abban sok apró fehér kovák, még apróbb drága kő-darabocskák, úgymint: gránát, rubin, amethyst, topász, sat.« ... »Végtére a Balaton vízéről azt jegyzem meg, hogy abban szén-szesz vas-részecskékkel egyesülve bőven találtatik, azért némely tulaj donsá145
