Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686-1848)

sara is és humánus gondolkodása száműzni kívánta a korában szokásos robot-túlköveteléseket és testi fenyítéseiket. Csurgóra vonult vissza és tovább rendszerezte agronómiái elveit. Itt írta: A praktikus termesztő, A praktikus tenyésztető, A magyar gazda­tiszt, A magyar házi gazdaasszony, A magyar haza gazdálkodása Smith és Soden után kidolgozva, A magyar földes- és zászlós úr című műveit. Az egykori asztalosfi, a szabadkőműves, a felvilágosult mezőgazda, a csurgói iskola alapításának indítója és szorgalmazója, látva a megye sivár és szomorú művelődési állapotát, az alábbiakat írta egyik barátjá­nak — Cisire István közlése szerint: »Itt Somogybán a tudomány igen ritka dolog, és éppen olyan, mint a paradicsommadár, melynek a régiek szerint lába nincsen és így soha­sem állapodik meg sehol. Akik itt tanultabbak, mind idegen vármegyé­ből valók és csak kenyérkeresés végett maradnak itten, de. lábuk nem lévén, nem állanak meg. Somogy vármegyében a katholikusoknak mind ez óráig sincsen csak gimnáziumocskája is, az evengélikus lutheránu­soknak pedig csak grammatikalis scholájok sem volt soha. Innen most is igaznak kell annak lenni, amit Losontzi István már ezelőtt harminc esztendőkkel énekelt a Magyarország tőkorj ében Somogy vármegyéről t. i. Somot, almát, körtvélyt itt eleget ehetsz, De a tudományban részt keveset vehetsz.« (Losontzi István (1709—1780) tankönyvíró, aki a magyar történelem és földrajz, kérdésekben és feleletekben feldolgozott, hetvennél több kiadást megért híres iskolakönyvében: a Hármas Kis Tükörben (Pozsony, 1771.) írta e marasztaló sorokat.) Nagyváthy János foglalkozott a Balaton hasznosításának a gon­dolatával is. A »Balaton tavárul« név nélkül megjelent cikkében — a Tudományos Gyűjteményében 1817. évi számában — az alábbiakat írta: »A Balaton, melyet sok tudós férfiak magyarországi tengernek nevez­nek, valósággal megérdemli, hogy kellemetes helyheztetése, természetes tulajdonsága, azon hazafiak előtt is esmeretessé tétessék, kiknek idejök, alkalmatosságok, vagy módjuk nintsen, hogy tulajdon tapasztalások ál­tal arról igaz esméretet szerezhessenek magoknak.« ... »Különös a Balatonban, hogy némely helyeken, íőképen pedig Fok helység táján, a partokat szép fényes vas fövénnyel elborítja: igaz ugyan, hogy a Közép Tenger Messina városánál Sicili ában, az Oceánus a Kanáriai Szigeteknél, az Indiai Tenger Koromandel Tartománynál, és más helyeken a tenger vize ilyen fövényt mos ki a partokra; de semmi édes vízről ezt nem olvastam, amit a Balatonban tapasztaltam: ezen fövény az írás beporozására igen alkalmatos, felette sok vas részetskéket fog­lal magában; ezen vas tiszta, fényes, sem édes, sem sós vízben meg nem rosdásodik, a tűzben nem sertzeg, és színét meg nem változtatja: ezek mind olyan tulajdonságok, amelyeket a közönséges vasporban nem ta­pasztalunk; mely bőven találtatik ezen vas a Balaton fövényében, ab­ból kitetszik; hogy én ezen fövényből egy negyed részt a mágnes által kihúztam, amely csupa vas volt; ha az említett fövényt az ember na- gyobbító üveg (mycroscopium) által nézi, találkoznak abban sok apró fehér kovák, még apróbb drága kő-darabocskák, úgymint: gránát, ru­bin, amethyst, topász, sat.« ... »Végtére a Balaton vízéről azt jegyzem meg, hogy abban szén-szesz vas-részecskékkel egyesülve bőven találtatik, azért némely tulaj donsá­145

Next

/
Thumbnails
Contents