Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686-1848)

»De akkor Kaposvárt előbb vendégfogadót kellene építeni (»diversorium«) s a mostani vármegyeházát iskolának rendelni.« ... »Jobb kocsmára is szükség volna ...«

VI.

Végül is Vályi András így adott hírt a század utolsó évében (1799) Kaposvárról:

»Kaposvár némellyek szerént Kapos Üjvár. Magyar, német és horvát mezőváros Somogy vármegyében. Földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kanizsától, Pécstől és Keszthelytől is hat mérföldnyire, Toponár és Jutához is 1/2 órányira, Zelits hegye körül és a Vármegyének itten tartani szokott gyűléseik és 1778-dikben elkészült épülete nevezetesíti. Az Uraságnak nagy élésháza van itten, határja három nyomásbeli, őszit és tavaszit középszerűen termi, szőleje jó bort terem, piatza Kanizsán.«

Források:

Korabinsky Joh. Matth.: Georg, hist. Lexikon von Ungarn. 279. o.

OL. Eszterházy cs. lt. Nándory Mátyás régens iratai. F. M. M. No. 2361. OL. Eszterházy cs. lt. Nándory régens iratai. Fase. M. M. No. 2373.

OL. Helytartótanácsi lt. 1792. Postale. Fons. 1. pos. 152.

OL. Eszterházy cs. It. EEE. Acta regent. 1799. No. 112. Fol. 1—2.

Vályi András: Magyarországnak leírása II. 285. o.

71.

1796.

Vályi András a Balatonról

I.

A XVIII. század második felében jelennek meg a megyében és a Balaton mellett is az ország állapotát felmérő hivatalnokok és ezidőtájt készítették a megyéről és a Balatonról az első mérnökileg is pontos térképeket. Ekkor készítette el 1783-ban Dyke kadét mérnöki felvételeit a tó melletti Nagyberekről is. A Balaton, mint külön címszó ezidőtől kezdve jelenik meg a különféle lexikonokban.

Ezidőtájt Vályi András: »Magyarország leírása« című munkájában az alábbi fejezetet írta a Balatonról:

»Plattensee, Szala és Somogy vármegyéknek határjok között kezdődik, nagyon széles és kivált hosszan terjedő tó. Nevezetének eredetében meg nem egyeznek a tudósok, sokan magyar eredetűnek állítják, mások ellenben rátz vagy tót szónak. Hajdan az egész Balaton körül lévő környék s a tatárok is Balatonnak nevezték, és ezek adták által annak előbbeni nevezetét, mely mind a mai napig megtartatott. Pliniusnál Peizó nevezet alatt fordul elő. A híres magyar történetek írója, Turótzi [Thúróczi János (1435—1490) jeles történetíró], Palatínus tónak nevezi, erőltetvén a régi Balaton nevezetét. Hidegvégnél Szala pataka egyesül e tóval, holott nagy nádas helyeket foglalván el, úgy látszhatik, mintha e folyó vízből származna, mely beljebb nagyobbra terjedvén annyira nevekedik.

137