Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686-1848)
az ezzel összefüggő közkereskedelem intézménye teszi, továbbá hogy a közigazgatásnak minden törekvését oda kell irányoznia, hogy a lakosok száma s ezzel együtt az állam ereje, s magának a népnek a boldogsága is napról-napra növekedjék, márpedig annak a meghatározásához, hogy milyen különös eszközöket kell alkalmazni ennek a célnak az eléréséhez, mindenekelőtt azt kell tudni minél bizonyosabban, mennyi a száma az egész népnek, annak egy osztályát sem véve ki, s miként növekszik vagy fogy ez a szám az országnak egyik vagy másik részében. Egyáltalában nem titok előttünk, hogy Magyarországunkban és kapcsolt részeiben eddig is volt már népességösszeírás, ezt azonban nem az egységes elvek szerint szerkesztették, amelyeket az általános cél elérése érdekében egész birodalmunkra nézve lefektettünk, s az a hibája is meg volt, hogy belőle a nemesek, akik pedig éppúgy fogyasztók, mint mások, egyszerűen kihagyattak, s így soha sem lehetett az egész népesség számát különböző osztályaival együtt a közigazgatás munkájának helyes irányítása érdekében, teljes biztonsággal megállapítani.« A megye rendjei még az 1790. augusztus 20-i közgyűlésen is tiltakoztak a földmérés, a népszámlálás és a házak számozása ellen. A 'határozat 8. pontja így hangzott: »A közönséges földmérés, mely mind a nemességet, mind pedig az adózó népet képtelenül sanyargatja, és Fölséged tárházának is mostani háborús időben, midőn úgyis szűk a pénz, igen terhes, törvénytelen és veszedelmes, ott is ahol még a tett célt el nem érte, úgy múljon el, hogy annak minden írásai megsemmisíttessenek és oly hiábavalónak tétessenek, hogy soha annak semminémű haszna ne légyen.« A 12. pont pedig követelte a nép számbavételének (popularis conscriptio) és a házak számozásának (numerisatio domorum) a megtiltását. Források: OL. Helytartótanácsi levéltár. Dep. Conscriptionale, Normalia No. 1.1 1784. 18772. Kgy. jkv. 1790. január 20. I. k. 13—14. o. I. összesítő történetstatisztikai adatok 1781-ből A XVIII. század végén az adózónépesség hiteles megállapításának az igénye és a közigazgatás korszerűsítésével együtt járó statisztikai szükségletek az eddigieknél pontosabb felmérések elkészítését eredményezték. E munkálatok közül az 1784—1787 között végrehajtott népszámlálás volt a legjelentősebb, de az ezt közvetlenül megelőző 1777-es Synopsis, vagy az 1780, 1782-es összeírások is — bár némelyik csak az adózó népességre vonatkozik — jelentős történetstatisztikai források. Ezt az 1784 előtti népszámlálást teljesebbé teszi egy 1781-ben készült összeírás, amely 51 megye, 49 város és 2 szabad kerület demográfiai — részben gazdasági — számadatait összesíti. Az alábbi összesítésben — amely egy családi levéltár iratai között található — kiemeltük a nagyon sokrétű összeírásból a lényegesebb megyei adatokat és a helyes számokat is feltüntettük zárójelben a megfelelő helyen. 131
