Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686-1848)
béri telekföld, illetve a remanenciális állomány csonkítását. Éppen ezért rövidesen megindult az irtások nevetséges áron való visszaváltása. A kor jogszokása szerint általában az irtás befejezése után 10—12 évvel e területek a telki állományhoz tapadtak, és ezzel a földesúr birtoklási joga elé komoly akadályok gördültek. Következéskép ez volt az a pont, ahol a maradványföldek sorsa mellett a legélesebben lángoltak fel a szenvedélyek. A jobbágyoknak az irtások visszavételével szembeni ellenállását szemlélteti a bálványosi és a kereki compossessorok 1786. aug. 22-én, a vármegyéhez írt beadványának egyik részlete: »Az ingenieur által kirakott cövekeinket erőhatalommal kihánnyák és hogy egyik, sem másik földesúrtól az erdőt nem kérik, hajdúikat fejszefokkal, szörnyű káromkodásokkal fenyegetik, kergetik és rettentik.-« Mindezek eredményeként úgy tűnik, hogy az úrbérrendezés után csökkent az irtások terjedelme, amint ezt az alábbi összeírás is szemlélteti : 1771. évi irtások 1772. évi irtások A helység neve: szántó m. hold rét m. hold szántó m. hold rét m. hold Alsósegesd 720 149 — ____ A ndocs 625 102 512 64 Buzsák 600 52 603 54 Csokonya 414 — 411 — Darány 356 — 355 — Iharos 1061 234 530 283 Iharosberény 913 — 456 — öreglak 507 — 416 — Marcali 1085 432 1517 385 Miháld 500 106 250 104 Nagybajom 410 204 417 206 Somogy szob 571 — — — Vése 501 170 218 169 Forrás: összeírások 1045. sz. 63. 1745—1775. Arak a XVIII. század második felében Az árak korabeli alakulására jellemző képet nyújtanak az alábbi bolti jegyzékek. Ezek egyrészt utalnak a kispolgári igényeket kielégítő kezdetleges kereskedelemre, másrészt pedig a városi üzletekben megjelenő luxuscikkekre (kávé, gyömbér, stb.) is, amelyeknek árait igen tanulságos összevetni a korabeli napszám- és cselédbérekkel. 122
