Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)

Halász Imre: Adatok a dél-dunántúli közintézmények és egyletek neoabszolutizmus kori történetéhez

A sematizmusból több adatot nem ismerhetünk meg, de a Stubenrauch által közölt táblázat megjegyzés rovatában azt olvashatjuk, hogy 3600 öl csatornajá­ratot tisztítottak ki eddig, és 600 öl új csatorna számára végeztek földmunkát. Az egylet tagjai számáról, a vagyonáról, a bevételekről és a kiadásokról nem kö­zölt adatokat a birodalmi statisztika.91 A megyehatóság által készített három kimutatás csak néhány adattal pon­tosítja eddigi ismereteinket. Az 1854. évi hibásan adja meg 1848-ban az alakulás időpontját, jóllehet először 1840-et írtak a táblázat rubrikájába, de ezt áthúzták. Az egylet működési engedélyét a soproni cs. kir. helytartósági osztály adta ki 1853. március 15-én a 153-as elnöki szám alatt. A hatályos jogszabálynak megfe­lelően rendszeresen bejelentették a közgyűlés időpontját, melyen minden esetben részt vett a főszolgabíró is, megvalósítva ezzel a kormányzati felügyeletet. A kor­szak végén - más egyletekhez hasonlóan - a teljes alapszabályt felülvizsgálat alá vették, melynek ekkor még nem volt meg az eredménye. 1859-ben 7 tagja van ez egyletnek, elnöke ekkor még Daróczy Zsigmond kanonok. Az 1859-ben működő egyletekről készített változásjelentés idején (1860. február 20.) viszont nem volt az egyletnek elnöke,92 de az 1862-es statisztikában ismét Daróczy kanonok neve szerepel elnökként. A kézikönyvekben közölt harmadik gazdasági szervezet az első pécsi vas­gyár, a Madarász András által létrehozott Csetnek-pécsi Vasgyári Részvénytársa­ság Csetnek (Csetnek-Fünfkirchner Eisenwerks-Aktien Gesellschaft. Csetnek). 1844. december 14-től állt fenn - a sematizmus adatai szerint - a cseszneki [sic!] vasmű működtetésére 200 000 pft törzsvagyonnal létrehozott és 500 részvényt kibocsátott részvénytársaság. A jegyzésre jogosult háromfős választmány tagja két ügyvéd, Rock93 Alajos és Plainer Antal, valamint az alapító Madarász And­rás volt.94 Ugyanezek az adatok szerepelnek az 1858. és az 1859. évi kötetekben is, ez utóbbiban azonban a korábbi Cseszneket már helyesen, Csetnekre javítot­ták.95 A részvénytársaságot Madarász András hozta létre, aki a Gömör megyei Csetneken örökölt egy vaskohót, és olyan szenet keresett, amelyet gazdaságo­san felhasználhat. Ezt a szenet Pécsett találta meg. A nyersvasgyártás továbbra is Csetneken folyt, ez indokolta, hogy a részvénytársaság székhelye Gömörben legyen. Madarász 1843-ban kérelmezte a város tanácsától a vasgyár építésének engedélyezését, a részvénytársaság pedig egy évvel később alakult meg. 91 Stubenrauch, Moriz 1857: 206. 92 MNL BaML IV. 152. b. 11492/1857.; 819/1860.; 4322/1860. 93 Neve szerepel Reök (1859), illetve Röök (1860) alakban is. 94 HSHB: 1856. 258. A kötet Csetnek helyett Cseszneket írt. Történetéről lásd: Remport Zoltán 1996: 105-118.; Rayman 2002. 43-59.; Az első pécsi vasgyár rövid összefoglalása Pécs Lexikon 2010: 1. kötet. 149., 273. 95 HSHB: 1858. 256.; 1859. 178. 79

Next

/
Thumbnails
Contents