Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Halász Imre: Adatok a dél-dunántúli közintézmények és egyletek neoabszolutizmus kori történetéhez
azt olvashatjuk, hogy 1848 óta nem tartottak egyleti ülést.66 A jelentés tanúsága szerint ekkor már nem működött, későbbi tevékenységéről sincs tudomásunk. Az 1852-ben létrejött Német-Bólyi Olvasó Egyletről (Deutsch-Boly Lese Verein) mindössze annyi adat maradt fenn, hogy a település vendéglőjében működött, ám ez „csupán” egy újságolvasó kör volt, amely közös költségen a hatóság által engedélyezett újságokat járatott. Működési engedélyével kapcsolatban a mohácsi járási cs. kir. főszolgabíró megkereste az egyletet, mire azt a választ kapta, hogy rendelkeznek egy megyehatósági engedéllyel, de ez elveszett, így a számát és a dátumot nem tudják közölni.67 A megyehatóság által készített összesítő táblázatban azt olvashatjuk, hogy a megyehatóság 11 550. számú, 1852. december 12-én kelt levelében semmiképpen sem engedélyezte az egylet működését, csupán arról vesz tudomást, hogy a német-bólyi vendéglős a Mohácsi járás főszolgabírói hivatalának ügyintézésre azt a bejelentését juttatta el, hogy több hírlapot tart.68 Igazából tehát nem egy formális, alapszabállyal rendelkező egyletről van szó, hanem egy élelmes vendéglős a forgalomnövekedés érdekében több újságot járatott, s miután még fennállt a statárium, jobbnak látta ezt bejelenteni. Ugyanakkor nem kizárt, hogy a későbbiekben egyletté kívántak alakulni, ugyanis piros tintával az ügyintéző azt a megjegyzést fűzte a bejegyzéshez, hogy az alapszabályokat - 1490/1855. elnöki szám alatt — benyújtották, amit — 1647/1855. elnöki szám alatt - felterjesztettek.69 További adat - egyelőre - ebben az ügyben nem áll rendelkezésünkre. A pécsváradi Casino alapítását az idézett megyei összeírás 1851-ben adja meg, de a vélhetően a megyei összesítés alapját képező, a pécsváradi főszolgabíró aláírásával beküldött ügyiratban 1852. november szerepel.70 Az egylet működését a Cs. Kir. Helytartótanács 1852. szeptember 25-én 20 256. szám alatt, míg ennek folyományaként a soproni cs. kir. kerületi kormányzat 1852. október 1-én 1005. elnöki szám alatt engedélyezte.71 Az egylet tagsága 30 személyből, általában hivatalnokokból, katonatisztekből és notabilitásokból állt. A jelentés szerint a tagok közül időközben 17-en elköltöztek Pécsváradról, további néhány tag nem is Pécsváradon lakott, ezért a taglétszám növelése nem volt lehetséges, így az egylet feloszlott.72 66 MNL BaML IV. 152. b. 11492/1857. 67 Uo. A mohácsi cs. kir. szolgabíró 1854. november 29-én kelt jelentése. 68 Uo. 69 Uo. 70 Uo. A jelentés dátuma 1854. december 6., a táblázat fejléce megegyezik az 1854. december 12-én kelt összesítést tartalmazó táblázat fejlécével. 71 A főszolgabírói jelentésben a kerületi kormányzat helyett a Baranya megyei cs. kir. Megyehatóság 495/1852. november 3-i elnöki számú engedélye szerepel. Minden valószínűség szerint ezen a számon küldte ki a megyehatóság a Sopronból érkezett engedélyt. 72 Uo. Pécsvárad, 1854. 12. 06. Szó szerint: „fürjetzt". 75
