Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Kiss Norbert Péter: A kerületi jegyzőségek felállításának tervezete Somogy vármegyében 1850-ben
fonthúst, 85 fontsót, 20 fontgyertyát, 12 öl fát, valamint lótartásra további 200 pengő forintot. A Karádi járás három települése, Városhidvég, Faluhidvég és Szabadhegy előadták, hogy ha 300 pengő forint fizetése lesz a jegyzőnek, ők hárman alkotnának egy kerületi jegyzőséget. Kérésük azonban nem teljesült, maradtak az Ádánd központú kör községei. A fizetés mellett megoldandó feladatként állt a községek előtt a jegyző lakásának és telkének, valamint hivatalos utazásainak kérdése. Ezt többek között Szili község elöljárói is felvetették. A településen nem volt sem jegyzői lak, sem jegyzői telek, s ezek bérléséhez, illetve megvételéhez kérte a csatolt községek anyagi hozzájárulását. Előadták továbbá, hogy a jegyzőnek igen sokszor kell Igalba utaznia, így a ló és kocsi fizetésébe is bele kell szállnia a társult településeknek, s olyan fizetést kell biztosítani a jegyzőnek, amelyből lovat is tud tartani. Néhány községben a jegyzőségért korábban is járt telek és lakás, ezeket általában meghagyták kerületi jegyzőségi székhelynek, mint például Török- koppány, Kisbár vagy Istvándi esetében (utóbbi községben herceg Esterházy adományozott fél telket a jegyzőnek). A megyefőnökség aszerint állapította meg a jegyzői fizetéseket, hogy a kerületi jegyzőségek hány főnyi összlakosságot számláltak. így 4000 főnyi lakosságszám felett 550, 3500 és 4000 fő között 500, 3000 és 3500 fő között 450, 3000 főnyi lakosságszám alatt 400 pengő forint volt a jegyzői fizetés.57 A járandóság egy részét készpénzben, más részét természetben írták elő kifizetni, melynek értékét levonták a fizetésből. A természetbeni fizetség egységesen 10 pozsonyi mérő búzából, 20 pozsonyi mérő rozsból, 10 öl fából és 6 akó borból állt, összesen 80 pengő forint értékben. Mindezeken felül három helyiségből (szoba, konyha, kamra) álló lakást vagy ennek híján a házbér összegét kellett biztosítani a jegyző számára a kerületi jegyzőségeket alkotó községeknek, melyért egységesen 80 pengő forintot számoltak fel. Ha volt olyan községi épület, mely alkalmasnak találtatott jegyzői lak számára, akkor az azt bíró községre eső fizetésrészből a lakhatás értékét levonták. Irodaszerekre a községek a jegyzői fizetés 10%-ának megfelelő átalányt fizették (55, 50, 45, illetve 40 pengőforint). Mindezek alapján a kerületi jegyzőségeket alkotó községek lakosságszámuk alapján 605, 550, 495, illetve 440 pengő forintnyi fizetést adtak a jegyzőnek, mely összeget az egyes községekre az általuk fizetett személyi, kereseti és házadó függvényében osztották szét. 57 Uo. 46
