Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Kiss Norbert Péter: A kerületi jegyzőségek felállításának tervezete Somogy vármegyében 1850-ben
tartozó Kiskeresztúr helyzete, mely a Kaposvári járás részét alkotta, s a nagyberki kerületi jegyzőséghez csatolták. A Karádi járásban 13 anyaegyház működött, melyeken kívül a Tolna vár- megyei mezőkomáromi plébániához tartozó három település, Faluhidvég, Vá- roshidvég és Szabadhegy is a járás részét képezte. Kérdéses a törökkoppányi anyaegyházhoz tartozó Németegres község helyzete, mely mind a Karádi, mind az Igali járás végleges kimutatásában szerepel, előbbiben a Tab, utóbbiban a Tö- rökkoppány székhelyű kerületi jegyzőség részeként. A Karádi járásban a karádi, a szőlősgyöröki, az endrédi, a kőröshegyi, a kapolyi és a nagyberényi plébánia községeit sorolták azonos kerületi jegyzőségekhez, bár Kapoly a kőröshegyi jegyzőség részét alkotta, míg a Nagyberény, valamint a Karád központú közigazgatási egység két, a tabi (Bábony és Megyer), illetve a látrányi (Túr és Visz) plébániához tartozó községet is magában foglalt. A Marcali járás egységesebb képet mutat ebből a szempontból is. A járás főszolgabírója 1851. december 10-én kelt jelentésében53 leírta, hogy egy esetben nem sikerült a plébániákat osztatlanul megtartania. A tótszentpáli egyházi kerülethez tartozik Tótszentpál, Varjaskér, Nikla és Csömend, de az utóbbi kettőt az előbbiektől nagy berek választja el, így a földrajzi fekvés miatt nem lehetett őket egy kerületi jegyzőségbe szervezni. A buzsáki plébánia két községe, Buzsák és Táska egy kerületi jegyzőséghez túl kevés lakossal bírt, így a földrajzilag hozzájuk közel fekvő Niklát és Csömendet a buzsáki, Tótszentpált és Varjaskért pedig a kéthelyi kerületi jegyzőséghez osztotta be. A Nagyatádi járásban is van példa arra, hogy nem sikerült egy közigazgatási egységbe foglalni a plébániákat, ilyen Csokonya, Babócsa, Nagyatád és Vízvár esete. A barcsi anyaegyházhoz tartozó Szentes községet a kimutatás első változata még tartalmazza, ám később a Szigetvári járáshoz csatolták a települést, ahol Barcs is feküdt. Kutas és Gige esete nem tisztázható a források alapján. Az első változat szerint Kutas Nagybajommal alkotott egy jegyzőséget, melynek székhelye az utóbbi település volt, Gigét pedig a szomajomi kerületi jegyzőséghez osztották be. A járási rendezések során azonban Nagybajomot, valamint Gige kivételével a szomajomi jegyzőség három települését a Kaposvári járáshoz csatolták, s Kutas, illetve Gige jegyzőségi hovatartozását a kimutatás nem jelöli. Somogybán a legtöbb egyházközség a Szigetvári járásban feküdt: 28 plébánia tartozott a járáshoz, valamint Markóc község, mely a baranyai Bogdása filiája volt. Az egyházközségek szerinti beosztást a szigetvári főszolgabíró maradéktalanul teljesítette. 53 Uo. 44
