Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Kiss Norbert Péter: A kerületi jegyzőségek felállításának tervezete Somogy vármegyében 1850-ben
A hetesi kerületi jegyzőség területén Hetesen és Csoknyában éltek többségben a lutheri tanok követői, a többi négy településen katolikusok voltak túlsúlyban. A nagybajomi jegyzőség esetében a székhelytelepülésen laktak közel 60%-ban evangélikusok, Nagybajom pusztái közül Nagyhídberkiben éltek 50-50%-os arányban a katolikusok és a lutheránusok, míg a többi puszta, valamint Sárd és Vrácsik község lakói között a katolikusok voltak abszolút többségben. A járás területén jelentősebb izraelita közösségek Kaposvárott (11%), Toponáron (8,1%) és Nagybajomban (11,1%) éltek. A Karádi járás községei vallási szempontból változatos képet mutatnak. A járásban főként katolikus és református többségű településeket találunk, az evangélikusok Bábony és a később a Marcali járáshoz csatolt Hács esetében voltak abszolút többségben, míg Kötésében 44%-os arányukkal a község legnépesebb felekezetét alkották. A katolikus többségű kerületi jegyzőségek közül 80% feletti arányt a Karád és a Szőlősgyörök központú jegyzőségben figyelhetünk meg, a többi esetben a pápisták és a kálvinisták aránya 40-60% között mozgott. A megye legjelentősebb izraelita közössége is ebben a járásban, Tabon élt, ahol arányuk megközelítette a 32%-ot. Tab mellett fontos központjuk volt Ádánd (10,1%), Kötcse (9,2%), Bábony (10%) és Boglár (6,8%). A Marcali járás felekezeti szempontból a megye leghomogénebb járása volt: 93%-ban lakták katolikusok, a többi vallás hívei elhanyagolható számban éltek itt. A járás 52 települése közül 47 esetében a katolikusok a lakosság több mint 90%-át adták, Vrászlóban 88%-ot, Szőkedencsen 76%-ot tettek ki, Nemesdéd református, Hács és a Lengyeltótihoz tartozó Pettend pedig evangélikus többségű település volt. Az izraelita vallás hívei Nemesvid (10,7%), Pusztakovácsi (8,8%) és Lengyeltóti (8,3%) esetében mondhatók jelentősebbnek. A Nagyatádi járás területén katolikus és református többségű településeket találunk. A babócsai és a taranyi kerületi jegyzőségek egyértelműen katolikus többségűek voltak, s főként szlávok által lakottak. A református települések a járás északi és középső területein fekszenek, s Csököly, Kiskovácsi, Nagykorpád, Kisbajom, Görgeteg, Visonta és Bolhás 80% feletti arányt mutatnak. Nagyobb izraelita közösségek Nagyatádon (12,8%) és Gigén (18,8%) éltek. A Szigetvári járást főként katolikusok és reformátusok lakták, s a megyében csak itt éltek, igaz, elhanyagolható számban görögkeleti vallásúak is. A járás kilenc kerületi jegyzősége közül ötben voltak túlsúlyban a „pápisták”, a 89%-ban szlávok által lakott Lakócsa központú jegyzőségben arányuk majdnem 98% volt. Jelentősebb izraelita lakossággal Szigetvár (9,5%) és Gyöngyösmellék (26,9%) bírt. Az egy anyaegyházhoz tartozó települések egy kerületi jegyzőségbe való beosztását több esetben nem lehetett megoldani. 42
