Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Kiss Norbert Péter: A kerületi jegyzőségek felállításának tervezete Somogy vármegyében 1850-ben
Járás Népesség (fő) Római katolikus Evangélikus Református Izraelita Görögkeleti fő % fő % fő % fő % fő % Kaposi I. 27 234 22 431 76,6 5 549 18,9 511 1,7 806 2,8 0 0,0 Kaposi II. 34 337 23 383 68,1 9 265 27,0 497 1,4 1 192 3,5 0 0,0 Karádi I. 35 864 19 282 53,8 2 563 7Д 12 395 34,6 1624 4,5 0 0,0 Karáéi II. 34 177 17 974 52,6 2 257 6,6 12 367 36,2 1579 4,6 0 0,0 Marcali 34 503 32 080 93,0 619 1,8 866 2,5 938 2,7 0 0,0 Nagyatádi I. 35 392 19 616 55,4 77 0,2 14 576 41,2 1123 3,2 0 0,0 Nagyatádi II. 31 273 17 253 55,2 195 0,6 13 026 41,7 799 2,5 0 0,0 Szigeti 37 444 22 755 60,8 165 0,4 13 512 36,1 925 2,5 87 0,2 A járások vallási megoszlása alapján láthatjuk, hogy a megye lakosságának 60—70%-a római katolikus volt, a reformátusok és az evangélikusok aránya járásonként változóan 1-40%, az izraelitáké pedig 2-5% között mozgott, míg elenyésző számú görögkeleti élt a Szigetvári járás területén. Az Igali járásban 90% fölötti katolikus lakosság az andocsi és az attalai jegyzőség községeiben élt, más jegyzőségek esetében színesebb kép rajzolódik ki elénk. A járás területén négy evangélikus többségű (Gadács, Derecske, Ecseny és Somodor) és nyolc református többségű (Magyaratád, Kazsok, Büssü, Mocsolád, Aszaló, Magyaregres, Edde és Jád) települést találunk, melyeket hat különböző kerületi jegyzőségbe osztottak be, figyelembe véve a nemzetiségi és a földrajzi szempontokat is. A lutheránus falvak lakosságának többsége német volt, míg a kálvinistáké magyar. A legtarkább felekezeti megoszlást a Mernye, illetve a Kisbár központú jegyzőség mutatja. Az előbbi hét községében a közel 70%-nyi katolikus lakosság mellett jelentős számú református és evangélikus hitűt is találunk, az utóbbi esetében pedig egyik vallás hívei sem értek el abszolút többséget. Az izraeliták aránya Szili, Patalom, Ecseny, Geszti és Osztopán esetében haladta meg a 4%-ot. A Kaposvári járás területén a kaposvári, a nagyberki és a gálosfai kerületi jegyzőség települései szinte teljes mértékben katolikusok voltak, míg a Kadarkút székhelyű jegyzőségben az evangélikus vallásúak voltak többségben. A többi jegyzőség esetében árnyaltabb a kép. A több mint háromnegyed részben reformátusok által lakott Őreit földrajzi okok miatt a majdnem teljesen katolikus toponári kerületi jegyzőséghez csatolták. A Kaposmérő központú jegyzőség hét települése közül ötben az evangélikusok voltak többségben, de a maradék kettő (Kaposújlak és Szomajom) esetében is 48, illetve 33%-nyi lutheránust találunk. 41
