Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Kiss Norbert Péter: A kerületi jegyzőségek felállításának tervezete Somogy vármegyében 1850-ben
kívül megemlítendő még Hosszúvíz, Mesztegnyő és Buzsák, ahol 5% fölött volt a szlávok aránya. A Nagyatádi járás területén alig találtak német nemzetiségű lakost, egyedül Mike községben haladta meg arányuk a 30%-ot, Rinyaszentkirály lakosságának 8,4%-a, míg Henésznek 3%-a volt német, a többi településen vagy egyáltalán nem éltek, vagy arányuk az 1%-ot sem érte el. A járásban a szlavón határhoz közel fekvő településeken éltek jelentősebb számban szláv nemzetiségűek: Aracs, Babócsa, Bolhó és Heresznye esetében abszolút szláv többségről beszélhetünk, míg Péterhida, Vízvár, Tarany és Háromfa lakosságának 6-13%-a tartozott e nemzetiséghez. A közigazgatási beosztás ezt figyelembe vette: Babócsa, Bolhó, Heresznye és Vízvár községeket a Babócsa székhelyű kerületi jegyzőséghez osztották be (az összlakosság 64,2%-a volt szláv nemzetiségű), Aracsot és Péterhidát Csokonyához sorolták, míg Tarany és Háromfa-Agaréwel együtt alkotott egy közigazgatási egységet. A Szigetvári járásban a hét német többségű település (Szentlászló, Hár- ságy, Boldogasszonyfa, Németiad, Barcs, Németújfalu, Teklafalu) mellett találhatunk még három olyan községet, melyekben a németek aránya meghaladta a 10%-ot (Almamellék, Magyarlad, Drávatamási), a többi településen vagy egyáltalán nem, vagy csak kevesen éltek. Az említett teleülések öt kerületi jegyzőség, a mozsgói (Almamellék), a hárságyi (Hárságy, Szentlászló, Boldogasszonyfa), a németladi (Németiad, Magyarlad), a barcsi (Barcs, Drávatamási) és a németújfalui (Németújfalu, Teklafalu) között oszlottak meg. A szlavón határhoz közel fekvő járás lévén a szláv nemzetiségű lakosság száma és aránya a Szigetvári járásban jelentős volt. Szigetvár lakosságának 30,5%-át alkották a szlávok, Barcs népességének közel 20%-át tették ki, a Lakócsa székhelyű kerületi jegyzőség nyolc településén pedig abszolút többséget alkottak (összesen a 4327 főnyi lakosság 88,8%-a). Lakócsa, Potony, Tótújfalu, Szentborbás, Drávaszentmárton, Révfalu és Sztára község elöljárói — ahogy a járás főszolgabírója fogalmazott — „örömüket fejezték ki azon, hogy nemzetiségük tekintetébe egy jegyzőségbefoglaltattak, különösen Sztáraiak ki jelentették, hogy bár a jegyzői állomástól egy kissé távul esnek, még is inkább kívánnak a Lakótsai Jegyzőséghez, mint máshova csatlakozni”.49 Az alábbi táblázatokban a német, illetve a szláv többségű települések adatait foglaltuk össze. 49 Uo. 37
