Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Kiss Norbert Péter: A kerületi jegyzőségek felállításának tervezete Somogy vármegyében 1850-ben
valamint Szita László is elemzi őket egyik könyvében.46 A járásonkénti kimutatás az alábbi nemzetiségi képet vázolja fel a megyéről: 4. táblázat Somogy vármegye lakosságának nemzetiség szerinti megoszlása járásonként Vörös László 1849-es kimutatása alapján Járás Magyar Német Szláv Összesen fő % fő % fő % fő Csurgói 31 521 91 0 0 3 216 9 34 737 Igali 27 052 78 7 532 22 0 0 34 584 Kaposvári 31726 93 2 285 7 0 0 34 011 Karádi 32 664 94 1 971 6 0 0 34 635 Marcali 31 744 92 464 1 2 451 7 34 659 Nagyatádi 26 286 76 1 587 5 6 584 19 34 727 Szigetvári 20 546 60 7 972 23 5 849 17 34 367 Összesen 201539 83 21 811 9 18 370 8 241 720 Mint a fenti táblázat adataiból is kiviláglik, a magyarok 83%-ban voltak jelen a vármegye területén, míg a németek és a szlávok aránya 9, illetve 8%-ot tett ki. A németség főként Somogy keleti részén élt, a Karádi és az Igali járás Tolna vármegyéhez közel eső területein, valamint a Szigetvári járásban. A szláv népesség inkább a vármegye déli területeit lakta, számuk és arányuk a szlavón határhoz közel eső Csurgói, Nagyatádi és Szigetvári járás területén volt jelentős. Érdekes a szlávok 7%-os jelenléte a Marcali járásban. Az elemzett táblázat adatait érdemes összevetni a kerületi jegyzőségek felállításának tervezésekor készített főszolgabírói kimutatások információival. Mint már említettük, a Csurgói járás kimutatása nem lelhető fel, de a többi járás nemzetiségi adatait összefoglaltuk az alábbi táblázatban. 46 MNL SML XV. 25. 4. doboz. 3. tétel, valamint Szita László 1993: 126. 34
