Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Kiss Norbert Péter: A kerületi jegyzőségek felállításának tervezete Somogy vármegyében 1850-ben
A községek ellenvetései44 között igen sok olyan akad, mely szerint messze fekszik tőlük a tervezett kerületi jegyzőség székhelye. Bogát Eddéhez esik közelebb, ami az osztopáni jegyzői kerület része, Osztopán pedig még Mernyénél is messzebb fekszik Bogáttól, így az maradt a mernyei kerületi jegyzőség községe. Magyaratád és Büssü annak a véleményének adott hangot, hogy messze esik a kijelölt jegyzői székhelytől, Igáitól, s „a téli rövid napokban” az útviszonyok miatt fél nap alatt nem lehet megfordulni onnan, de mivel a többi székhely még messzebb esik tőlük, elfogadják a felosztást. A vámosiak előadták, hogy községük távol fekszik Gamástól, s „a közlekedés leginkább a rövid téli napokban terhes leend", mégis beleegyeztek a főszolgabíró által tett felosztásba. Kisberény község a Marcali járáshoz való átcsatolása előtt az Igali járás gamási kerüle- ti jegyzőségének része volt, s ez ellen annyi észrevételt tett, hogy „téli időben bármelly jegyzői kijelölt székhelyre járni neki elég alkalmatlan'. A Karádi járásban fekvő Látrány község hasonló értelmű észrevételt tett: messze esik tőlük a fa- luszemesi jegyzői székhely, a Kaposvári járás községe, Homok pedig Taszárt tartotta távolinak. A definitiv felosztás előtti állapot szerint a tervezett hetesi kör települései is az Igali járáshoz tartoztak. A tervezet szerint Heteshez csatolták Várda, Csoknya, Csombárd, Bodrog és Kürtös községet. Várda sokallotta a távolságot Hetestől, Csoknya szerint nem célszerű, hogy a székhely a kör szélén fekszik, Kürtös szintén messze esik a székhelytől (ráadásul a Marcali járásban fekvő fajszi plébániához tartozik), ám más felosztási lehetőség nem volt. A rendezés után Hetes, Csombárd, Csoknya és Várda átkerült a Kaposvári járáshoz, s Jutával kiegészülve alkotott egy kerületi jegyzőséget, míg Kürtöst a Marcali járáshoz csatolták, s a Pusztakovácsi székhelyű kör része lett. 3. A községek etnikai megoszlása A kerületi jegyzőségek megtervezésénél jelentős szempont volt az etnikai megoszlás, bár ennek figyelembevétele is okozott problémákat, hiszen „a különbféle nemzetiségű lakosság a járási helységekbe[nj elszórva vegyest lakik" - írta a Szigetvári járás főszolgabírója.45 Somogy vármegye nemzetiségi megoszlása színes képet mutat, bár lakosságának jelentős többsége magyar nemzetiségű volt. Vörös László, Somogy megye főmérnöke 1849-ben készítette el a vármegye községei nemzetiség és vallás szerinti megoszlásának kimutatását. Ezek az adatok a már többször idézett 1850. február 17-én kelt plakáton is szerepelnek, 44 Uo. 45 Uo. 33
