Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Bertalan Péter: Állambiztonság és rendszerváltás Somogyországban, 1981-1989
gánházas üdültetés, az üzleti szerződéskötés egyaránt hozzájárulnak az idegen- forgalom növekedéséhez. A jelentés ennek következményét röviden így foglalja össze: „A területünkön levő szovjet és magyar objektumok továbbra is az imperialista hírszerző szervek érdeklődésének középpontjában állnak, az objektumok közvetlen közelében — diplomáciai fedezéssel végrehajtott — hírszerző utazások száma 16-ról 7-re csökkent. ”5 Egymásnak ellentmondó jelenségekről is szó esik. 1984-ben 32 fő, a következő évben 43 fő követett el tiltott határátlépést. Míg az 1985 előtti években 20-30 személy települt haza, 1985-ben 11 fő tért vissza a megyébe. A Nyugatról való hazatelepülés oka a Kádár-kormány amnesztiája, a disszidálás oka, hogy a vasfüggönyön túli élet még mindig csalogató.6 7 A puha diktatúra Janus-arcú. A belpolitika és a külpolitika összefüggésére utal a jelentés néhány magyarázatra szoruló sora: „A belső ellenséges erők elhárítása területén a nemzetközi helyzet eseményeinek alakulása, gazdasági helyzetünk, az MSZMP XIII. kongresszusa, az országgyűlési és a tanácsi választások, illetve Budapesti Kulturális Fórum észrevehető hatással voltak az e vonalakon ellenőrzés alatt tartott személyek magatartására, megnyilatkozására."1 A Kulturális Fórumon valószínűleg a kádári politika ellenzői is megjelentek, és kifejtették véleményüket. Ellenük nem mertek fellépni. Az 1985-ös választásokon először fordult elő többes jelölés, amelynek megszervezője a Hazafias Népfront volt. Ez az intézmény az MSZMP oldalhajtásaként működött. Minden előző választást, így a 85-ös választást is 90% felett a kommunista párt nyerte meg. 1985-ben az újszerű, demokratikusnak látszó választás az egypárti diktatúra felszámolása felé tett látszatlépés volt. A Kádár-rendszer az egyházakat széles ügynökhálózattal ellenőrizte. Az adminisztrációs lépéseket elfedte a konszolidációs álpolitika. Ennek ellenére néhány mondat jelzi, hogy a felsőbb irányítás szemét az egyházakon tartja: „Az állam és az egyházak közötti viszony az egyházpolitikai elveknek megfelelően alakul. A reakciós egyházi személyek bázisnövekedést nem tudtak elérni, de több kísérletet tettek, hogy befolyásukat szélesítsék, főleg a tanulóifúság és afiatal értelmiség körében. ”8 A „bázisnövekedés” kifejezés az ügynöki hálózat által felderített fiatalok részvételével működő és egyházi vezetés alatt álló bázisközösségekre utaló titkosszolgálati szakkifejezés. Az ország nyitottabbá válása, a Nyugattal való kapcsolatok élénkülése hatással van a politika iránti érdeklődés fokozódására. Ez a puhuló diktatúra számára 5 Uo. 6 Uo. 7 MNL SML 014/6/1986. 3. 8 Uo. 269
