Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Eörsi László: Szabadságharc Kőbányán, 1956
sőt, lehetséges, hogy nem is Kovács József, hanem ő vezényelt tűzparancsot, így lőtték ki azt a harckocsit.36 A fentieken kívül állítólag részt vett e harcban Drabant Ervin is, aki az egyik Vaspálya utcai emeletes házból lőtt.37 A délután folyamán egy szovjet mentőautót megállásra kényszerítettek - kézigránátot dobtak elé. A szovjet sebesülteket kiparancsolták, volt köztük súlyos sebesült is. Egyesek falhoz akarták állítani őket, de ez ellen többen szót emeltek, ekkor elálltak ettől.38 Az Éleskanyarhoz szürkületkor érkezett négy szovjet harckocsi a Maglódi út felől. Felmentek a miskolci vasútvonal töltésére, de még 15 méterről sem vették észre a lövegeket.39 A Sörgyárral szembeni roncstelepnél érte őket a támadás. Az első lövés a legelöl haladó harckocsit oldalról a lánc és a torony közötti részen találta el, ez azonnal kigyulladt.40 A Silye-féle lövegnél előzőleg abban állapodtak meg, hogy ha Zoványi, az 1. kezelő jelenti, hogy célba vették az ellenséges páncélost, az ott lévő civil parancsnok (valószínűleg Drabant Ervin, akit Hódos Sándorral együtt Kovács József küldött ide a Zalka Máté térről41) vezényli a tüzet. Ám ez csak az első lövésre érvényes, utána már automatikusan kell folytatni tüzelést.42 Megoszlanak a források abban, hogy a lőparancsot ki adta ki,43 de az egyértelműnek tűnik, hogy egész Kőbányán - csakúgy, mint szinte az egész városban - a függetlenségi harcokban mindvégig megmaradt a civil irányítás. A szovjetek visszalőttek, de lövéseik célt tévesztettek.44 A szabadságharcosok azonban hamarosan még két harckocsit kilőttek, amelyek szintén kigyulladtak. A negyediket „csak” harcképtelenné tették. A harcban nemigen vett részt 36 Jelentés 1960. I. 27.; Javaslat Erőss Vilmos előzetes letartóztatására 1960. II. 15. ÁBTL 0-16607/11. Az utóbbi dokumentum szerint Erőss cselekményét hét tanú bizonyította. Pataky Béla szerint Erőss kezelte a löveget aT-34-es kilövésekor (tk. 1960. II. 4. ÁBTL 0-16797/8.). Csurgai István szerint Erőss fogta el az egyik menekülőt, akit azután Csurgai Demény Józseffel együtt bekísért a Csajkovszkij parki bázisra (jkv. 1959. XII. 29. HL 073/59.). Az elfogás és bekísérés tényét megerősítette Fodor Vilmos is (tk. 1958. VI. 12. HL 073/59.). Erősst 1960-ban kihallgatták, részvételét teljes mértékben tagadta, végül nem is indítottak eljárást ellene. 37 Donka László jkv. 1957. XI. 22. 0-10894. 38 Szabó István jkv. 1959. V. 26., VI. 26. HL 073/59. Ezt a közlést más forrás nem erősíti meg. 39 Zabos Ádám jkv. 1959. VI. 27. HL 073/59.; Silye Sámuel jkv. 1959. VI. 6. HL 073/59/2. 40 Kecze Sándor jkv. 1959. IV. 28. HL 073/59/2. 41 Hódos Sándor tk. 1958. VI. 19. HL 073/59. 42 Silye Sámuel jkv. 1959. VI. 6. HL 073/59/2. 43 Zoványi József vallomása szerint (jkv. 1959. V. 29. HL 073/59.) az ott lévő civil parancsnok (valószínűleg Drabant Ervin) adott parancsot a tüzelésre Silyének. Fábián György csak Silyét nevezte meg a lőparancs vezénylőjének (jkv. 1959. VI. 25. HL 073/59.). Zabos Ádám egyik vallomásában Keczét jelölte meg, de nyomozói kérdésre az álláspontját így módosította: „En továbbra is azt tartom, hogy Kecze adta ki, de lehet, hogy Silye is adott ki lőparancsot” (jkv. 1959. VI. 27. HL 073/59.). A bíróság 1959-ben mindenesetre teljes határozottsággal Silyét vádolta ezzel. 44 Silye szerint a civilek ekkor a parancsnokkal együtt elfutottak a lövegtől (Silye Sámuel jkv. 1959. VI. 6. HL 073/59/2.). Ezt azonban más közlés nem erősíti meg. 258
