Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Káli Csaba: A zalai sajtó a koalíció éveiben, 1945-1947
üléseiről, bolgár nyelvlecke, kulturális és sporthírek, apróhirdetések — elvétve már reklámok is - teszik színesebbé, valódi újsággá az első időszakban gyakorlatilag közlönyként funkcionáló lapot. A belpolitika eseményeit illetően a 'Lala, és hasonlóan ehhez a többi lap is, előszeretettel preferálta közleményeiben különféle - lapunk esetében különösen a kommunista - politikusok nyilatkozatait, nagygyűléseken elmondott beszédeit. Emellett a népbírósági tárgyalásokról szóló tudósítások, a megelőző rendszer vélt és valós bűneinek bemutatása, az elkövetett gaztettek, háborús, később köztörvényes bűncselekmények részletes bemutatása és a bűnösök legszigorúbb felelősségre vonásának követelése kapott fő helyet. Ezenkívül virulens témának számított a gazdasági helyzet, elsősorban a közellátás visszásságainak állandó ostorozása, az e téren tevékenykedő felelős személyek kíméletlen pellengérre állítása. Mindezek mögött kimondva-kimondatlanul ott volt a cél, hogy megnyerjék a közvéleményt az MKP politikája számára az előbb említett jelenségek elleni szakadatlan harcának bemutatásával, szembeállítva azt a „reakció”, a fasizmus ellenük és a dolgozók ellen ható „aknamunkájával”. Az újság kapcsolódását a kommunista platformhoz jól szimbolizálta az 1945. július 15-i lapszám, amely kivételesen piros fejléccel jelent meg abból az alkalomból, hogy felavatták Nagykanizsán a felszabadulási emlékművet. Az ezt megelőző napokban szinte visszaszámlálás-szerűen tudósítottak az emlékmű épülésének minden fázisáról, pontosan közölve, hogy még hány nap van hátra az ünnepélyes eseményig. Ezzel szemben a szovjet katonaság által elkövetett atrocitásokról, az ezzel összefüggő problémákról, egyszóval az „új élet” fonákjairól, árnyoldalairól nem túl sok érdemi információt tudhatunk meg nemcsak a Lala, hanem — pártállástól függetlenül - a többi újság hasábjairól sem. Teljesen nyilvánvaló, hogy egy ilyen „rázós” hír közlése a SZEB általi azonnali betiltást vonta volna maga után. Ezt a hírzárlatot azonban egyetlen alkalommal feloldották, nyilván nem ok nélkül. A Lala 1945. december 15-i száma egy szovjet katona által elkövetett gyilkosságról számol be, amelyet aztán a szovjet katonai bíróság nyilvánosan - egyfajta kirakatperként - tárgyalt azzal a nyilvánvaló propagandisztikus céllal, hogy a lakosság lássa, ők minden téren a szigorú törvényesség talaján állnak. A megyeszékhelyen, Zalaegerszegen Nagykanizsától pár héttel elmaradva, 1945. április 28-án jelent meg a háború utáni első újság - Kanizsához hasonlóan - a helyi Nemzeti Bizottság lapjaként, Új Lala címmel.6 A két városi újság nemcsak a lapgazda terén mutatott hasonlóságot, de szerkezetük, tartalmuk és nem utolsósorban tartalmi fejlődésük is számos rokon vonást mutatott. Az Új Lala 6 Horváth Ferenc 1978: 94. 245
