Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Kiss Norbert Péter: A kerületi jegyzőségek felállításának tervezete Somogy vármegyében 1850-ben
Kiss Norbert Péter A KERÜLETI JEGYZŐSÉGEK FELÁLLÍTÁSÁNAK TERVEZETE SOMOGY VÁRMEGYÉBEN 1850-BEN Somogy vármegye abszolutizmus kori közigazgatásának történetével eleddig kevesen foglalkoztak. Dobai András 1989-ben megjelent kötete1 a politikai igazgatásról az egyik ilyen kivétel, azonban az említett munka nem a községi igazgatás rendszerét tárja fel. Leidecker Jenő közigazgatási adattárának2 előszavában röviden vázolja az 1871-es községi törvény előtti állapotokat is, ám az adatok bővebb feltárása még nem történt meg. Jelen írás a kerületi jegyzőségek felállításáról 1851-ben készített tervezeteket mutatja be. Mielőtt rátérnénk a szűkebben vett tárgyra, szükségesnek tartjuk röviden felvázolni a községi közigazgatás történetét. A községek igazgatása és a községi jegyzők helyzete 1848-1849-ig A (jobbágyjközségek igazgatásának iratokkal dokumentálható története Somogy vármegyében a 18. század elejéig vezethető vissza. A török hódoltság alatt a somogyi települések nagy része elpusztult, lakóik elköltöztek, elbujdostak a hódítók elől. A török kiűzésével új korszak kezdődött az ország történetében, s ettől az időtől fogva a fennmaradt források száma is megnövekszik. A (jobbágy)- községek igazgatásával kapcsolatban az egyik legfontosabb 18. századi intézkedés Mária Terézia úrbéri rendezésről szóló 1767-es törvénye. „A községnek, falunak, helységnek, mezővárosnak (ha kiváltságos nem volt) meg volt a maga bírája és elöljárósága, de nem azért, hogy a községet kormányozza, hanem hogy szolgaságát megossza földesura és a szolgabíró, mint a megye omnipotens basája között” — fogalmaz Barta László.3 Az urbáriumok a földesurak és jobbágyaik közötti köz- és magánjogi viszonyokat szabályozták, s egyben a falvak igazgatásának mikéntjét is írásba foglalták. A községek élén a bírák álltak, akiket három, a földesúr által megnevezett személy közül az adott falu közössége választott meg. A jegyzőt a birtokos jóváhagyásával a község maga fogadta meg egyévi időtartamra, s bármikor el is 1 2 3 Dobai András 1989. Leidecker-Récsei 2006: 23-79. Barta László 1882: 3. kötet. 35. 19
