Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)

Sipos József: Nagyatádi Szabó István és Bethlen 1922-es kampánya

c. hetilap március 26-án és április 2-án megjelent számaiban közölt cikkek. E lap még ekkor is az Országos Kisgazda- és Földmívespárt hivatalos lapjaként jelent meg a parasztpolitikus irányításával. A március 26-án megjelent egyik cikk rámutatott, hogy a pénzügyi válság elsősorban a mezőgazdasági többtermeléssel és a nagyobb értékű áruk termelésével oldható meg. Ezért is követelték, hogy a döntően szemtermelést folytató nagybirtokok helyett a „földreform végrehajtásával sok százezer, árutermelésre is képes parasztbirtokot kell létrehozni”.

Egy másik cikk az új nemzetgyűlés feladatait hét pontban foglalta össze: 1. az alkotmányjogi kérdések és a királykérdés tisztázása, 2. az állam pénzügyi helyzetének rendezése a progresszív adózás alapján, 3. az új vámtarifa megalkotása és annak alapján kereskedelmi szerződések kötése, 4. a földreform végrehajtása, 5. a polgári elem tudatos megerősítése, 6. a nincstelenek és a tisztviselők számának csökkentése, 7 a „bankokrácia és a gyáripar” átalakítása, az adott helyzethez való igazítása. E követelések részben egybeestek a Bethlen által Hódmezővásárhelyen mondottakkal, de radikálisabbak és demokratikusabbak voltak.

Az Egységes Párton belüli erőviszonyok azonban nem tették lehetővé, hogy minden törekvésüket elérjék. A párt március 30-i IB-értekezletén például 66 választókerület jelöltjének az ügyét vitatták meg. Előtte Bethlen a miniszterelnökségen hosszan tanácskozott Klebelsberggel, nagyatádi Szabóval és Gömbössel. Az IB hat volt kisgazdapárti képviselő jelöltségét nem fogadta el. Közülük öten az agrár-demokraták liberális frakciójához tartoztak: Orbók Attila, Sziráki Pál, Kardos Noé, Letenyei Pál és Vértes Vilmos István. Az értekezleten nagyatádi Szabó nem vett részt e vitákban, csak hozzájárult Bethlen és Gömbös előterjesztéseihez. A liberális sajtó megírta, hogy ekkor már a jelöltek kérdésében is komoly ellentétek keletkeztek Bethlen és nagyatádi Szabó között. Ezen az értekezleten Kovács J. István az elégedetlen képviselőtársai nevében bejelentette, hogy a következő hétre újra értekezletre hívják a volt kisgazdapárti képviselőket. Ezt három dologgal indokolta:

1. Az országban nagy nyugtalanságot okoz a nagy munkanélküliség, a „szegényebb néposztály válságos helyzetbe került”.

2. A pénzügyminiszter által az 1000 holdon felüli vagyonváltság lerovására kiadott rendelkezés nem felel meg a törvény intencióinak. Szerintük ez a rendelet körülbelül 160 000 holdat megment a nagybirtokosok számára. Ezt elfogadhatatlannak tartották.

3. Újra kifogásolták, hogy a vidéki kerületekben a párt hivatalos jelöltjeinek háta mögött országszerte más jelöltek érdekében hivatalos agitáció folyik.

A volt kisgazdapárti képviselők összehívása már az Egységes Párt felbomlásának veszélyét hordozta magában. Ezért Bethlen újabb engedményeket tett az agrár-demokratáknak: vállalta, hogy a kormány a munkanélkülieket köz172