Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Nübl János: Az 1912. évi gróf Tisza István elleni képviselőházi merénylet somogyi vonatkozásai
A 20. század eleji magyar politika fő kérdései közül lelkes híve volt az önálló magyar nemzeti bank létrehozásának, kihangsúlyozva remélt gazdaságélénkítő hatását.57 Érdekes módon az önálló magyar hadsereg jelszavát nem tűzte képviselői zászlajára. A magyar katonákkal beszéljenek magyarul — mondotta, s megelégedett a közös hadsereg tisztképzésébe beépített magyar nyelvoktatás követelésével.58 A magyar képviselőházban azon kevesek közé tartozott, akik antimilitarista gondolatokat pendítettek meg a véderőjavaslatok 1911-1912. évi vitájában. A készülődő európai háború várható szörnyűségei miatt Kovács általános nagyhatalmi leszerelést, valamint a háborúval fenyegető politikai konfliktusok nemzetközi döntőbíráskodással történő megoldását sürgette, s kérte a kormányt, a katonai költségvetés növelése helyett emelje meg inkább az állami alkalmazottak (altisztek, postások, vasutasok, tanárok, tanítók) fizetését. Az általános európai fegyverkezést és az esetleg eljövendő háborút dinasztikus érdekellentétekre vezette vissza. Az 1911. évi újonclétszám megállapításáról szóló törvényjavaslat vitája során óvatosan még az uralkodót (a legfőbb hadurat) is bírálta, aki következetesen a „Meine Armee” kifejezést használta az osztrák-magyar haderő megnevezéseként. Kovács finoman emlékeztette hallgatóságát, habár Ferenc József a Habsburg-dinasztia fegyveres erejének, sőt személyes uralkodói haderejének tekinti a hadsereget, fenntartásának szükségleteit mégsem ő, hanem Magyarország és Ausztria népe teremti elő. Az európai uralkodóházak békebontó érdekellentéteiről egyébként többször értekezett a képviselőházban. Hogy a Monarchiában kétségkívül rosszul csengő „antidinasztikus” jelzővel való megbélyegzését elkerülje, 1912. május 8-án, a Lukács László miniszterelnök bemutatkozó beszéde feletti vitában kijelentette: dinasztikus gondolkodású, mivel „a népeknek legalább egyideig még szükségük van a monarchikus államformára.. Л59 Gyakorló gazdaként figyelme természetesen a mezőgazdaság témakörére is rávetült. 1910. december 21-én - a Monarchia és Szerbia között 1910 júliusában köttetett kereskedelmi szerződés becikkelyezésének vitája során — Kovács kérte az állategészségügyi kötelező oltások költségeinek állami átvállalását, mely lépés nézete szerint jelentős terhet vehetett volna le az állattartó kisgazdák válláról.60 A ha57 A képviselőház 1911. január 19-i országos ülésén, az Osztrák-Magyar Bank szabadalmának meghosz- szabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása során, rendkívül hosszú szónoklatban érvelt az önálló magyar nemzeti bank felállítása mellett. (Képviselőházi Napló, 1910-1915: 4. kötet. 61-74.) Felszólalása alatt a karzaton helyet foglaló Molnár Viktor munkapárti képviselő hölgyismerősei előtt sértő megjegyzést tett a gyomai képviselőre. A két honatya még aznap délután kardpárbajt vívott. Az első összecsapás eredménytelen volt, a másodiknál viszont Kovács Gyula nyakát érte vágás, mely azonban a bandázsról lesiklott. A harmadik összecsapás során Kovács homlokát erős vágás érte, mire a felek kibékültek. Képviselők lovagias ügye. Budapesti Hírlap, 1911. január 20. 10.; Képviselők párbaja. Pesti Hírlap, 1911. január 20. 15. 58 Képviselőházi Napló, 1910—1915: 6. kötet. 8-12. 59 Képviselőházi Napló, 1910—1915: 16. kötet. 222. 60 Képviselőházi Napló, 1910-1915: 3. kötet. 215-220. 129
