Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Nübl János: Az 1912. évi gróf Tisza István elleni képviselőházi merénylet somogyi vonatkozásai
A képviselőház történetében ez volt az első eset, hogy honatyák kivezette- tésére erőszakot alkalmaztak. Tisza eljárása védelmében a még érvényben lévő 1848. évi IV. törvénycikkre16 hivatkozott, amely felhatalmazta a házelnököt, hogy a tanácskozás rendjének biztosítása és a hallgatóság féken tartása érdekében akár karhatalmat („nemzeti őrséget”) is igénybe vehet.17 A következő nap délelőttjén tartott 389. országos ülés megnyitása is botrányba fulladt, a rendőrök ekkor 35 képviselőt - szinte ugyanazokat, mint előző nap — távolítottak el a törvényhozás épületéből.18 A június 5-i délutáni ülésen (390. országos ülés) a képviselőház (többsége) a mentelmi bizottság javaslatára a rendőri kíséretben részesült honatyákat 15 napra kitiltotta a házból.19 A merénylet 1912. június 7-én délelőtt fél tíz táján újra benépesültek a képviselőház padsorai. Tisza házelnök megjelenését tomboló lármával, fülsiketítő sípolással fogadta az ellenzék. A házelnök szünetet rendelt el, s újra rendőrökkel távolíttatta el a rendbontókat. 11 óra 10 perckor Tisza újra helyet foglalt az elnöki székben, s kezdetét vette a 391. országos ülés. A házelnök éppen csak belekezdett a rendőri akció rövid ismertetésébe, amikor Kovács Gyula 48-as pártonkívüli képviselő a bal oldali (földszinti) újságírói karzatról — „Van még itt egy ellenzéki képviselői” felkiáltással - az ülésterembe ugrott. A kivezettetések miatt néptelen ellenzéki padsorok közötti közlekedőfolyosóról Bulldog típusú ötlövetű 9 mm-es revolverével háromszor célzottan Tiszára lőtt.20 A 8-10 méter távolságból leadott lövések célt tévesztettek. A döbbenetükből felocsúdó munkapárti honatyák a lövések után Kovácsra rontottak, aki előlük két lépést hátrált, majd főbe lőtte magát. Az odaérkező Kiss Ernő kicsavarta kezéből a fegyvert, Ertsey Péter hirtelen fel16 Pfeiffer Ferdinánd 1861: 15-18. 17 Mivel a terembiztosok nem akadályozhatták a képviselők mozgását, 1912. május 22. és 1913. május 4. között Pavlik Ferenc főfelügyelő vezetésével fővárosi rendőrök vigyázták a képviselőház „rendjét”. A karhatalmat a házelnök mindig a soron következő ülésnap előtt írásban igényelte a belügyminisztertől. Tisza Miksa 1925: 249-254. 18 Az 1912. június 5-én kivezetett képviselők: Ábrahám Dezső, Barabás Béla, gróf Batthyány Pál, Beck Lajos, Benedek János, Bikádi Antal, Csuha István, Eitner Zsigmond, Egry Béla, Fernbach Károly, Gál Sándor, Héderváry Lehel, Holló Lajos, Huszár Károly (sárvári), Ivánka Imre, Justh János, Justh Gyula, Kállay Ubul, gróf Károlyi József, gróf Károlyi Mihály, Kelemen Béla, Kun Béla, Lovászy Márton, Palugyay Móricz, Polónyi Dezső, Polónyi Géza, Preszly Elemér, Rákosi Viktor, Sümegi Vilmos, nagyatádi Szabó István, Szalay László, Szmrecsányi György, Veszprémy István, Zboray Miklós, Zlinszky István. Képviselőházi Napló, 1910—1915: 16. kötet. 457. 19 Képviselőházi Napló, 1910—1915: 16. kötet. 469-470. 20 Kovács Gyula négyszer sütötte el fegyverét, az ötödik töltény a tárban maradt. 123