Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)

Katona Csaba: Adatok az iparosok és kereskedők szombathelyi betelepüléséhez, 1850

A mélyebb rétegekbe tekintve azonban nyilvánvaló, hogy nem lehet ilyen leegyszerűsítő módon viszonyulni a kérdéshez, ahogy a történelem egyetlen más időszakához sem. Példának okáért Écsy László2 (1807-1895), aki 1835 és 1889 között volt Balatonfüred fürdőfelügyelője, szót sem ejt fennmaradt naplóiban 1848. március 15-e évfordulóin valamiféle nemzeti érzésről. 1851. augusztus 13- án, a világosi fegyverletétel második évfordulóján pedig a Franz Kempen von Fich- tenstammnak,3 a gróf Batthyány Lajos (1807-1849) miniszterelnök kivégzésében döntő szerepet játszó politikusnak szóló levél másolatát jegyezte be naplójába németül: Kempen a fürdő vendége volt, ez okból írt neki.

Mindez teljes érdektelenséget jelez a forradalom iránt, sőt gyanítható, hogy a precíz hivatalnokember számára 1848-1849 nem a szabadság kivívásáért vívott heroikus küzdelmet jelentette, hanem azt, hogy tort ült a zabolátlan káosz a kiszámítható rend felett. Amikor pl. Noszlopy Gáspár (1820-1853) somogyi kormánybiztos vette át az uralmat 1849 augusztusában Füred felett, Écsy egy levelében azzal fordult hozzá, hogy a füredi fürdő birtokosának, a tihanyi apátságnak négy lova már negyedik napja ágyúkat szállít Veszprémbe, legyen szíves visszaszolgáltatni: „Könyörgésem megujjitom, r esedezem az Apátság nevében ne terheltessék rendelkezni hogy minél előbb a kérdésben lévő 4 ló két kocsis megjöjjön4

A forradalom és szabadságharc utáni időszakot értékelve nem ildomos elfeledkezni arról sem, hogy az Osztrák—Magyar Monarchia keretei között megvalósuló gyors ütemű polgári fejlődés alapjait is részben ezekben az években, éppen a legsötétebb elnyomás idején vetették meg, sőt 1848-1849 több vívmánya - így a jobbágyfelszabadítás, a nemesség mint jogi kategória megszüntetése - is ekkor rendeződött végleg. Fájó, ám jogos a kérdés: vajon az 1848 előtti Magyarország rendi országgyűlésein mikor lehetett volna törvényesen felszámolni a társadalmi fejlődés e feudális eredetű gátjait?

1848—1849 vagy 1867 az országos politika-, jog- és eseménytörténet jelentős eseményei. A mindennapi életben viszont - s idesorolhatjuk a városi ipart és kereskedelmet - természetesen nem ilyen éles a törés. A magasztos jelmondatok elfedik a hétköznapokat, pedig az 1850-es évek elején leginkább a megszokott mederben folyt tovább az élet. Aminek fő tapasztalata, hogy a nagy köztörténeti cezúrák egy-egy kisebb léptékű vizsgálat esetén korántsem jelentenek mérföldkövet. így az említett Füred történetét tekintve a forradalomnál jóval élesebb határvonalat jelent pl. a déli vasút 1861. évi átadása vagy a vendégek által sokat hiányolt

2 Écsy személyére nézve: Katona Csaba 2008 [2009], illetve: Katona Csaba 2014.

3 Johann Franz Kempen von Fichtenstamm báró (1793-1863) 1849-től Bécsben a csendőrség főfelügyelője, 1851-ben Bécs katonai kormányzója, 1855-től 1859-ig rendőrminiszter. Kempen életére nézve: Tóth Gyula (szerk.) 1985:1. kötet. 363.

4 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) H 108. 2. d. No. 156.

10