Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
I. A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára az I. világháború előtti évtizedekben
évig 8, 5 évig 8, 4 évig 11, 3 évig 16, 2 évig 25, 1 évig pedig 54 nagytermelő. A termelők létszáma ennél valamivel magasabb lehetett, mivel a cukorgyár szerződésen kívüli répát is átvett, amelynek mennyisége azonban nem volt jelentős. A fenti folyamat tehát egy olyan tendenciát ábrázol, amelyből következtetni tudunk a cukorrépa-termesztés előnyeire, de egyben a nehézségeire is. összességében megemlíthetjük, hogy bár a cukorrépa-terület fokozatos növekedésével az első világháború előtti két évtizedben a cukorgyár körzete kitágult, az 1913-14-es üzemév adatai szerint a gyár a répaterület 55,21%-át az 1-50 km távolságon belüli nagybirtok-üzemekben szerződtette, a répamennyiségnek pedig 63,26%-át kapta azokból. Az 50-100 km távolságú körzetben a répaterületnek csupán 36,33%-át szerződtették, a répamennyiségnek pedig 29,89%-át. A 100 km- en felüli távolságból a szerződtetett répaterület részesedése mindössze 7,44%, a beszállított cukorrépáé pedig 6,83% volt.'“8 A fentiekből is érzékelhetjük a gyár vezetőinek üzleti törekvéseit, akik mindig arra törekedtek, hogy a nyersanyagot a répát minél olcsóbban vásárolják, a készterméket a cukrot és az egyéb mellék- termékeket pedig megfelelő haszonnal értékesítsék. 9. A kistermelők A nagy- és kistermelők részesedése a cukorrépa termesztésében országosan és a vizsgált körzetben is eltérő képet mutatott. A rendelkezésünkre álló országos adatok szerint az 1888-1889. és az 1898-1899-es üzemévekben a két üzemtípus a cukorrépa termesztésében az alábbiak szerint részesedett:80 78. táblázat üzemév Kistermelők Répamennyiség Nagytermelők Répamennyiség száma % 1000 q % száma % 1000 q % 1888-89 14 950 96,4 1 506 39,9 553 3,6 2 272 60,1 1898-99 31 210 94,8 4 719 29,0 1 719 5,2 11 508 71,0 Tíz év alatt — a magyar cukoripar legdinamikusabban fejlődő időszakában — a kistermelők száma 208,76%-kal, a nagytermelőké pedig 310,84%-kal növekedett. A termelők részesedési arányában ennek ellenére alapvető módosulás nem történt. A répamennyiség terén bekövetkezett változás már nagyobb különbözetet mutatott, jóllehet a fejlődés tendenciája mindkét üzemtípusban azonos irányú, a növekedés dinamizmusa azonban különbözött, a kistermelőknél 313,34%, a nagytermelőknél pedig 506,56% volt. A nagytermelők a répamennyiség 71%-át termelték, bizonyítva, hogy Magyarországon a cukorrépa iparszerű termesztését elsősorban a nagybirtok-üzemekre alapozták, nem úgy, mint a legtöbb európai országban, amelyekben a paraszti cukorrépa-termesztés jelentősebb szerepet játszott. A fenti tapasztalatok birtokában a MIR Kaposvári Cukorgyár igazgatósága tettbe erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a cukorrépa termesztését a parasztgazdaságokban is kiszélesítse? Amikor a kaposvári cukorgyár megkezdte üzemeltetését, a kis- és a nagytermelők közötti „versenyfutás" már eldőlt, egyértelműen az utóbbiak javára. Ha a cukorgyár vegyes iratait és a különféle levelezéseket áttanulmányozzuk, mégis azt látjuk, hogy az igazgatóság a cukorrépa termesztését a pa61
