Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
I. A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára az I. világháború előtti évtizedekben
7. táblázat A cukorgyár és a nagytermelők gazdasági kapcsolatait összesítő táblázata (190415-1912/13) Szeptember 1-ig felvett előleg Előleg a répaérték %-ában Melléktermékek bérszántás és a kölcsönök kor. % A következő évre átvitt adósság % 265 779 21,7 207 536 100 88 000 100 239 910 22,2 347 535 167,4 115 532 131,2 111 488 12,7 431 943 208,1 195 466 222,1 80 160 7,5 423 057 203,8 111 352 126,5 158 700 9,2 443 905 213,9 95 199 108,2 232 884 15,1 383 856 184,9 148 596 168,8 259 292 16,4 675 829 325,6 412 529 468,8 435 600 18,4 704 788 339,5 265 490 301,7 két a későbbiekben előre meghatározott összegekben évenként törlesztették. A kölcsönöket természetesen elsősorban a cukorrépa-termesztő bázisgazdaságoknak biztosították. 1911-ben az alábbiakban felsorolt nagytermelők részesültek hosszú lejáratú kölcsönben:1" 1. Gr. Széchenyi Bertalan Segesd 40 000 2. Veszelei Zsigmond N. Konda 10 000 3. Vasdényei Imre Várda 20 000 4. Kacskovics Antal Fornád 24 000 5. Hainrikffy Pál Sza rvasd 30 000 6. Somssich Miklós Sárd 40 000 7. Pécsi Káptalan Sumony 37 930 koronát kapott. összesen tehát 201 930 korona kölcsönt kapott a 7 nagytermelő, akik ebből az összegből több kilométeres gazdasági vasúti hálózatot is építettek. A nagybirtoküzemek „eladósodása” biztosítékot jelentett arra, hogy a cukorrépa termesztésével még intenzívebben kell foglalkozniuk, mivel a cukorgyárnak nem az volt az érdeke, hogy a termelők számát növelje, hanem inkább az, hogy a már kellő tapasztalatokkal rendelkező termelők mind nagyobb területeken termesszenek cukorrépát. Az állatállomány felfrissítése, az állóeszközök felújítása, a gazdasági vasutak építése messze túlmutatott a cukorrépa termesztésén, ezért a mezőgazdaság intenzifikálásának egyik leghatékonyabb folyamatát indította el a cukorrépa termesztése. A cukorgyár közvetve és közvetlenül is hozzájárult a mezőgazdaság fejlődéséhez. 1905-ben a gyár gőzekét vásároit és ettől kezdődően bérszántást is vállait a Kaposvár környéki uradalmakban. Az 1. sz. ábrán láthatjuk a teljesített szántás évenkénti mennyiségét kát. holdakban, valamint e szolgáltatás pénzügyi következményeit is.111 A gyárnak a gőzekeszántás minden tekintetben nyereséges volt — eltekintve az első évtől -, de ezekben az uradalmakban a szakszerűbb talajművelés következtében a termésátlagok is magasabbak voltak. 41
