Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
Jegyzetek
389 398 SmL. KC. iratai. Uo. 1926. III. 1 —III. 31. 319. sz. 1 aranykorona egyenlő volt 1,16 pengővel 1928, V. 29-én. Lásd: Rekonstrukciós iratok 1928. IV. 26—XII. 13. II. 1271. sz. 399 SmL. KC. iratai. Központi levelezések. 1925. II. 1—III. 15. 1925. III. 12. /,0° SmL. KC. iratai. Uo. 401 SmL. KC. iratai. Uo. 1925. XI. 21—XII. 10. 2073. sz. 402 SmL. KC. iratai. Uo. 403 SmL. KC. iratai. Uo. 404 SmL. KC. iratai. Uo. 1928. XII. 1—XII. 31. 2850. sz. 405 SmL. KC. iratai. Uo. 1923. VI. 1—VII. 31. 1081. sz. 406 SmL. KC. iratai. Uo. 1924. Vili. 15-IX. 30. 1713. sz. 407 SmL. KC. iratai. Uo. 1926. IX. 1—IX. 30. 2108. sz. 408 SmL. KC. iratai. Uo. 2166. sz. 409 SmL. KC. iratai. Uo. 410 SmL. KC. iratai. Uo. 411 SmL. KC. iratai. Uo. 1924. II. 1—II. 29. 450. sz. 412 SmL. KC. iratai. Uo. 1924. VII. 1—Vili. 16. 1294. sz. 413 SmL. KC. iratai. Uo. 1929. III. 16—IV. 30. 1929. IV. 22. 414 SmL. KC. iratai. Cukorrépa-termesztési adatok. Statisztika 1894. évtől. A táblázatot és a százalékos számításokat elkészítettük. A grafikonokat Sási János készítette. 415 Soós László: Id. m. 54. 416 Magyar nemzetgazdasági enciklopédia I. k. Bp. év nélkül. Szerk.: Ha/ós Zoltán. 51, i. Gunst Péter: A mezőgazdaság fejlődésének megrekedése a két világháború között (az 1920— 1930-as években). A magyar mezőgazdaság a XIX—XX. században (1849—1949). Agrártörténeti tanulmányok. 4. Bp. 1976. 275—400. I. **' SmL. KC. iratai, Cukorrépa-termesztési adatok. Statisztika 1894. évtől. A táblázatot és a százalékos számításokat elkészítettük. 418 Cserháti Sándor: Általános és különleges növénytermelés. II. k. Bp. 1921. 248. I. 419 SmL. KC. iratai. Központi levelezések. 1925. XII. 1—XII. 31. 2304. sz. 420 SmL. KC. iratai. Uo. 1916. X. 11-XI. 8. 850. sz. 421 SmL. KC. iratai. Cukorrépatermesztési adatok. Statisztika 1394. évtől. 422 SmL. KC. iratai. Uo. 423 SmL. KC. iratai. Uo. 424 SmL. KC. iratai. Központi levelezések. 1929. III. 16—IV. 30. 594. sz. 425 Jancsó Béla: Tízévi cukorrépa-kísérletek eredményei. Magyaróvár, 1914. 426 SmL. KC. iratai. Kísérleti cukorrépák összesítője. 427 SmL. KC. iratai. Uo. 428 SmL. KC. iratai. Uo. 429 SmL. KC. iratai. Uo. 430 SmL. KC. iratai. Uo. 431 SmL. KC. iratai. Uo, 432 SmL. KC. iratai. Uo. 433 SmL. A Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság talajlaboratóriuma Kaposváron. Kiadta a MIR Bp. évszám nélküli. Lásd még: MIR Kaposvári Cukorgyára és finomítója 1894-1934. összeállította a cukorgyár műszaki vezetősége. Kaposvár, 1934. Kézirat, Mezőgazdasági Ipar Rt. bérletei. Kézirat. Kaposvár, 1935. 434 SmL. A Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság talajlaboratóriuma Kaposváron. Kiadta a MIR Bp. évszám nélkül. 12. I. 435 SmL. Uo. 13. I. 436 SmL. Uo. 14. I. A hydrolitikus aciditás a talajnak azon tulajdonságán alapszik, hogy a talaj a hydrolitikusan szétbontható sókból a bázisok egy részét adszorbeálja. Ezáltal ekvivalens mennyiségű sav szabadul fel. A savat megbírálják, amely célra a hydralitikusan könnyen bomló sónak, az ecetsavnak két sóját használják, a nátrium és a kalcium acetátot. 437 SmL. Uo. 24. I. 438 SmL. Uo. 439 SmL. Uo. 32. I. A Krantz-féie nemestrágya lényegét az alábbiakban ismertetjük. Közismert, hogy a trágya értékét annak kezelése nagymértékben befolyásolja. Ha a trágyánál a bomlási folyamatok nincsenek kellően szabályozva, nagy arányú veszteség lép fel, a trágya legértékesebb anyagában, a nitrogénben. A Krantz-féle eljárással az istállótrágyát konzerválták és a veszteséget csökkentették. 440 SmL. Uo. 36. I. 441 SmL. Uo.
