Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
VII. Délkelet-Dunántúl cukorrépa-termesztése és a kaposvári cukorgyár (1945-1948)
Végezetül a cukorrépa-termesztés regionális és országos vizsgálatán túl szükségesnek tartjuk az európai kitekintést is, ezért az alábbiakban bemutatjuk a rendelkezésünkre álló 16 országnak a cukorrépa vetésterületét és a működő cukorgyáraknak a számát az 1946 és 1947-es években.060 107. táblázat Ország Cukorrépa vetésterület 1946 1947 Hektár Működ« 1946 5 gyárak 1947 Anglia 154 000 168 000 18 18 Belgium 20 875 42 913 36 36 Bulgária 22 540 32 189 5 5 Csehszlovákia 170 00,0 165 607 105 103 Dánia 42 150 42 858 9 9 Franciaország 220 000 196 000 100 100 Hollandia 45 000 44 750 12 11 Írország 24 000 30 000 4 4 Olaszország 110 000 100 486 53 52 Magyarország 89 000 60 000 12 12 Lengyelország 210 000 169618 77 71 Románia 50 000 37 853 8 8 Spanyolország 72 000 60 000 39 38 Svédország 47 500 54 664 19 19 Svájc 5 421 5 165 1 1 Törökország 40 000 40 061 4 4 összesen: 1 332 486 1 250 164 502 491 Magyarország a cukorgyárak tekintetében 1946-ban a 10., a cukorrépa vetés- területében pedig a 6. volt. Egy évvel később a fenti arányok annyiban módosultak, hogy Magyarország a gyárakat tekintve 9., a vetésterületnél pedig abszolút értelemben a 6. helyet foglalta el. A cukorrépa vetésterülete azonban ütemét tekintve egy év alatt hazánkban fejlődött a leggyorsabban, a 48,33%-os növekedés messze meghaladta az európai fejlődés ütemét, amely mindössze 6,58% volt. Hét országban területi csökkenés mutatkozott, kilencben pedig növekedés, a cukorhiány következtében azonban a legtöbb országban a háború után is érvényben maradt a jegyrendszer és a „fehér arany” az egyik legkeresettebb élelmezési terméknek számított. Az elmondottak alapján megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdaság struktúrája a vizsgált korszakban nem funkcionált hibátlanul és a távlatok sem voltak biztatóak. Noha a nagybirtok-üzemek felosztása társadalmi és politikai szempontból pozitívan értékelhető, azonban gazdasági következményeiben olyan jelenségek is megmutatkoztak, amelyek a későbbiekben a politikai és a társadalmi konfliktusok kiinduló pontjává váltak. 5. A karbantartási munkák és a kampányok a cukorgyárban Szinte jelképesnek tekinthető, hogy Kaposvárott a felszabadulás után a város üzemei közül először a cukorgyárban kezdődött meg a termelés. A várostól alig 25 kilométernyire megmerevedett frontvonalból még hallatszottak az ágyúdörgések, az égbolt nyugati peremén pedig sejtelmesen vörös villanások jelezték a katyusák 363
