Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
VII. Délkelet-Dunántúl cukorrépa-termesztése és a kaposvári cukorgyár (1945-1948)
VII. DÉLKELET-DUNÁNTÜL CUKORRÉPA-TERMESZTÉSE ÉS A KAPOSVÁRI CUKORGYÁR (1945-1948) 1. A cukorrépa-termesztés újjászervezése Somogy megye jelentős területe még hadszíntér volt 1945. március 29-én, amikor Miklós Béla, az Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterelnöke már kiadta a 814/1945. ME. számú rendeletét, amelyben az 1944. évi termésű cukorrépa fel- használásának körülményeit és az 1945. évi cukorrépa termesztésével kapcsolatos kérdéseket rögzítette. A kormány ezzel is mintegy jelezni kívánta, hogy a cukorrépa termesztését és a cukoripart a nemzetgazdaság és egyben az újjáépítés egyik kulcsfontosságú kérdésének tekinti. A rendelet értelmében kötelezővé tették a cukorrépa termesztését mindazok számára, akik az előző évben a szeszgyárakkal, vagy pedig a cukorgyárakkal szerződést kötöttek. A 30/1945. FM. számú rendelettel létrehozták a termelési bizottságokat, amelyek megállapították, hogy a termelési kötelezettség milyen arányban érinti az egyes gazdaságokat. Felmentést adhattak mindazoknak, akiknek a gazdasága az 5 kát. holdat nem haladta meg. Létrejöttek a termelési bizottságok községi, járási és megyei szervezetei, amelyek együttműködtek a cukorgyári megbízottakkal, a Vármegyei Gazdasági Felügyelőséggel, a járási felügyelőkkel, a Mezőgazdasági Kamarával és mindazon szervekkel, amelyeknek hatáskörébe tartozott a mezőgazdaság újjáépítése, illetőleg a cukorrépa-termesztés új alapokon való megszervezése. A mezőgazdasági szakemberek számára nyilvánvaló volt, hogy a cukorrépa a legfontosabb ipari növény, mivel kát. holdanként a legtöbb kalóriát termeli: 16 100 000, a burgonya: 9 000 000, a tengeri: 5 000 00, a búza pedig csak 4 160 000 kalóriát.023 A cukorrépa termesztésének azonban egyéb előnyei is voltak, mivel az állat- állomány részére szükséges takarmányt viszonylag könnyen biztosította, de az élelmiszeripar több ágának is adott nyersanyagot, így közvetlenül, vagy közvetve számos munkalehetőséget teremtett a mezőgazdaságban és az iparban egyaránt, amelynek társadalmi és politikai jelentőségét nem kell különösebben hangsúlyoznunk. A 600/1945. ME. sz. rendelet, amely felszámolta a nagybirtokrendszert, a demokratikus átalakulásnak csupán a kezdetét jelentette, egyben olyan strukturális átalakulást is előidézett, amely új lehetőségeket és igényeket teremtett a mezőgazdaságban és az élelmiszerfeldolgozó iparban egyaránt. Az agrárdemokrácia ki- szélesedése szükségszerűen következett a nagybirtokrendszer felszámolásából és 351
