Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
V. A MIR vállalatainak jövedelmezősége 1890-1944
nőmentesen, 1894-ben 19 089,91 Korona, két évvel később pedig 134 438,52 Korona veszteséggel zárta az évet. A 90-es évek közepén a Mezőhegyesi Cukorgyár is pénzügyi nehézségekkel küszködött, 1894-ben 113 488,27 Korona, 1896-ban pedig 145 669,92 Korona volt a vesztesége. Az alábbiakban részletesen ismertetjük a MIR vállalatainak az évenkénti nyersjövedelmét az 1898—1920. közötti időszakban.066 A fentiekben láthatóan — a vizsgált két évtizedben — a nyersjövedelem évenkénti hullámzása a MIR cukorgyáraiban és a kaposvári béruradalomban is jelentősnek tűnik. A gőzmalommal kapcsolatosan nem rendelkezünk többéves adatsorral, mivel az 1917-ben kezdte el üzemeltetését. A kaposvári cukorgyár felzárkózása 1907-től érzékelhető, azt követően a nyersjövedelem tekintetében néhány évben a mezőhegyesi cukorgyárat is felülmúlta, általánosságban az utóbbi gyár azonban magasabb jövedelmet profitált. Ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy a nyersjövedelem tekintetében hosszabb távon a két cukorgyárnál egy nivellálódást érzékelhetünk. Az I. világháború utolsó éveitől a nyersjövedelem dinamikus növekedését kétségkívül az inflációval is magyarázhatjuk. A világháború előtti évtizedekben a nyersjövedelem hullámzását döntően a cukorrépa-termesztés változó eredményei, illetve a cukorrépa nemzetközi konjunktúrája és dekonjunktúrája befolyásolta. A vertikumon belül a béruradalomban létesített beruházások lassabban térültek meg, a részvénytársaság gyáraihoz képest alárendelt szerepet játszott, de a század első évtizedének a végétől már kezdett felzárkózni, a háború utolsó éveiben pedig a részvénytársaság nyersjövedelméből 48,46%, illetve 53,47% arányban részesedett. A folyamat mögött nemcsak azt kell látnunk, hogy a háborús konjunktúra jobban kedvezett az intenzíven gazdálkodó béruradalomnak, mint általában a cukorgyáraknak, hanem azt is észre kell venni, hogy a MIR igazgatósága már a háború előtti években jelentős erőfeszítéseket tett a rentábilisabb gazdálkodás feltételeinek a megteremtése érdekében. A béruradalom strukturális átalakítása - területi koncentráció és a művelési ágak módosítása —, amely több évtizedes folyamat volt, már ekkor elkezdődött. A 20-as évek első felében a részvénytársaság vállalatainak pénzügyi viszonyait a magas infláció miatt nem kívánjuk elemezni. A stabilizációt követő évekből csak az extern mérlegek állnak a rendelkezésünkre, amelyekből sem a cukorgyáraknak, sem pedig a béruradalomnak a jövedelmezőségét nem tudjuk különválasztani, mivel a mérlegekben csupán a részvénytársaság összesített tiszta jövedelmét tüntették fel. Ezek az adatok azonban lehetővé teszik, hogy érzékeljük a részvénytársaság erőfeszítéseit a gazdasági világválság és a II. világháború nehézségei ellenében. A továbbiakban bemutatjuk a MIR tiszta nyereségét az '\925i-. 1944 közötti években.567 279
