Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
V. A MIR vállalatainak jövedelmezősége 1890-1944
V. A MIR VÁLLALATAINAK JÖVEDELMEZŐSÉGE 1890-1944 A Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaságot 1890-ben 2 millió forintos alaptőkével jegyezték be a Budapesti Cégbíróságon. A következő években a kaposvári cukorgyár megalapítása arra késztette az igazgatóságot, hogy alaptőkéjét egymillió forinttal növelje. Ahogy a MIR egyre tőkeerősebb lett, annak arányában növelte az alaptőkéjét. Természetesen annak módosulását a dekonjunktúra, illetőleg a konjunktúra hatásai is befolyásolták. 1917-ben az igazgatóság a részvénytársaság alaptőkéjét 9 millió koronáról 30 millióra emelte. Az inflációt követően a cégbírósági bejegyzések szerint 1927-ben 12 150 000 Pengő volt az alaptőke. A gazdasági világválság hatására azonban csökkenő tendencia mutatkozott, 1931-ben 10 500 000 Pengőt, 1937-ben pedig még kevesebbet, 9 975 000 Pengőt jegyeztek be alaptőkeként.565 Az alaptőke növekedése, vagy csökkenése nemcsak a részvénytársaság tőkeerejét tükrözi, hanem mutatja azokat az erőfeszítéseket is, amelyekre a részvény- társaságok és a vállalatok kényszerültek a világháború, az infláció s az 1929-33. évi gazdasági világválság időszakában. Jóllehet az alaptőke jelzi a részvénytársaság tőkeerejét, a pénzügyi viszonyok konkrét változásait, mégis azt jobban tükrözik az évenként elkészített mérlegjelentések. Közismert, hogy a vállalatok a vizsgált korszakban intern és extern könyvelést is végeztek. Az előbbi a pénzügyi gazdálkodásról valósabb képet adott, az utóbbi pedig kedvezőtlenebb képet mutatott, mivel a vállalatok a jövedelem arányában fizették az adót. így kézenfekvő, hogy a belső és a külső használatra készült mérlegek adatai között jelentős eltérések mutatkoznak. A rendelkezésünkre álló intern mérlegek sem teszik lehetővé, hogy a részvénytársaság félévszázados évenkénti jövedelmezőségét azonos szempont alapján vizsgáljuk. Az 1892-1897 közötti évektől ki tudjuk mutatni a MIR vállalatainak a tiszta nyereségét, ezt követően azonban 1920-ig csak a nyersjövedelmek állnak a rendelkezésünkre. A két világháború közötti évtizedek adatait pedig csak az igazgatóság évi jelentéseiből tudjuk bemutatni. Jóllehet az extern mérlegek a valóságos pénzügyi helyzetnél komorabb képet mutatnak, a MIR jövedelmezőségének tendenciáját azért fel tudjuk vázolni. A MIR kaposvári béruradalma 1895-ig veszteséges volt, valójában csak a 90-es évek végén stabilizálódott. A kaposvári cukorgyár üzemeltetése sem indult zökke277
