Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
I. A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára az I. világháború előtti évtizedekben
Az 1876-1893 közötti időszakban - a gabonaválság következtében - Somogybán a cukorrépa területe 463,12%-kal, Baranyában 421,32%-kal, Tolnában 135,71 °/o-kal. Fejér megyében pedig 1238,75%-ka! növekedett. Fejér megye relatíve csak a második, de abszolút számokban kifejezve az első helyen állt, 1893-ban e megyében már 2589 hektáron termesztettek cukorrépát. A fejlődés tekintetében választóvonalnak az 1884-es évet tekinthetjük, amelytől számítva a cukorrépa területe fokozatosan növekedett, most már nemcsak takarmányozási célokra termelték a cukorrépát, hanem az ácsi cukorgyár részére is. Baranya és Somogy megye adatait összevetve azt látjuk, hogy Baranya a cukorrépa-termesztés terén valamivel előrébb tartott, de a nivellálódási folyamatot már ekkor érzékelhetjük. A fejlődés Tolna megyében volt relatíve a leggyorsabb, de abszolút számokban kifejezve elmaradt a többi megyétől. Itt a gyorsabb fejlődés is fáziskéséssel, csak az 1880-as évek végétől jelentkezett. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy — Fejér megyétől eltekintve — mindhárom megye a meglevő cukorgyárak vonzás- körzetéből kiesett, a cukorrépa-termesztés dinamikus fejlődését elsősorban a fentiekben már idézett agrárstruktúra átalakulásával, valamint e térségben az országosan is élenjáró szarvasmarha-tenyésztéssel magyarázhatjuk. Ha a cukorrépa-termesztés adatait összesítve elemezzük, az alábbi képet kapjuk a vizsgáit időszakban :2° Megye Átlagtermés q/ha Somogy 167,35 Baranya 174,40 Tolna 145,70 Fejér 191,84 A hektáronkénti átlagtermés Tolna megyében volt a legalacsonyabb, a cukorrépa-termesztési hagyományokkal sokkal inkább rendelkező Baranyában és különösképpen Fejér megyében pedig a legmagasabb. Ha azonban csak az utolsó évek adatait vesszük figyelembe, ekkorra már az átlagtermés Somogy megyében volt a legnagyobb. Ugyanakkor a relatív szóródás is itt volt a legnagyobb. Az eredmények mögött sejtjük azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a termelők tettek annak érdekében, hogy a korszerűbb cukorrépa-műveléssel ne csak az átlagtermést növeljék, hanem a cukorrépa termesztését negatívan befolyásoló tényezőket is háttérbe szorítsák. Ennek ellenére a hektáronkénti átlagtermések, a helytelenül megválasztott talaj miatt, a szakszerűtlen művelés és az éghajlati viszonyoktól befolyásolva jelentősen hullámoztak. 2. A MIR megalakulása és a kaposvári cukorgyár alapítása Az 1888. évi XXIII. tc-ben rögzített cukoradó törvény a cukorrépa-termesztés és a cukoripar általános fellendülésének az alapjává vált, így 1888—1900 között a cukorgyárak száma megkétszereződött. Az eredmények mögött azonban látnunk kell azokat a pártpolitikai küzdelmeket is, amelyeket a magyar uralkodó osztály agrárius csoportja főként a Függetlenségi Párt mögé tömörülve — de a többi pártban is — már több mint egy évtizede folytatott, követelve a magyar cukoripar támogatását. A nemegyszer szenvedélyes politikai jelszavak és a parlamenti küzdelmek mögött valós gazdasági érdekek húzódtak meg. Az agrárius irányzat a 22
