Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
III. A cukorrépa termesztése és a MIR Kaposvári Cukorgyára az 1929-33. évi gazdasági világválságtól a II. világháború végéig
kevésbé munkaigényes és jövedelmező ipari növényeket termesztették, a cukorrépa termesztésétől pedig elhatárolták magukat. De az elmúlt évek keserű emlékei is averziót váltottak ki bennük. így érthetően - a gyárak - egyre jobban szorgalmazták a kistermelők fokozottabb szerződtetését. A COSZ a körülményeket igyekezett kihasználni, 1942 januárjában petíciószerű beadványában ismételten követelte a minisztériumtól a szerződések módosítását, a termelők érdekében szót emelt a ,,Z” és a ,,ZZ” típusú magvak eltiltásáért, de követelései között szerepelt a kampányidő meghosszabbítása, valamint a répaelszámolás egyszerűsítése is.“ A kölcsönös vádaskodások és viták azonban nem mozdították előre az ügyet, végül is a kormánynak kellett közbelépnie, hogy a nemzetgazdaság szempontjából oly fontos cukoripar fellendítését elősegítse. A 470/1942. ME sz. kormányrendeletben kötelezővé tették a cukorrépa termesztését mindazoknak a gazdaságoknak, amelyekben az 1940/41 és az 1941/42-es években cukorrépát termesztettek. Az uradalmak egy része azonban megtalálta a kibúvót, összeköttetéseiket kihasználva a megyei Gazdasági Felügyelőségektől engedményeket csikartak ki. A Földművelésügyi Minisztériumnak kellett közbelépni és utasítani a felügyelőségeket a törvény betartására. E rendeletet a különböző cukorgyárak vonzáskörzetében az alábbiak szerint hajtották csak végre Gyárak Az új termelők által beszállított répa %-a Ács 10,9 Diószeg 7,3 Ercsi 3,3 Hatvan 7,2 Kaposvár 2,8 Mezőhegyes 5,8 Nagysurány 8,7 Oroszka 13,6 Óbuda 10,5 Petőháza 3,7 Sarkad 10,0 Sárvár 6,2 Selyp 6,8 Szerencs 10,7 Szolnok 14,2 Marosvásárhely 10,8 Országosan mindössze 8,3%-kal növekedett a beszállított répa mennyisége. Az igazgatóság tehát jogosan volt elégedetlen a kaposvári gyárának tevékenységével, amely - országosan is — messze a legrosszabb eredményt érte el. A 3770/1943. ME számú rendelet újabb szigorításokat hozott, a 300 kát. holdnál több szántó- területtel rendelkező gazdaságoknak területük 2%-a arányában cukorrépát kellett termeszteniük.108 Azoknak a nagytermelőknek, akik 1941 és 1942-ben szerződés alapján valamely cukorgyár, vagy pedig szeszgyár részére cukorrépát termesztettek, 1943-ban a nagyobb területnek megfelelően kellett szerződniük. A rendelet értelmében kihágást követ el, aki azt megszegi és ezért hat hónapig terjedhető börtönbüntetésre ítélhető.309 Természetesen ilyen körülmények közepette a cukorgyárak mind több engedményre kényszerültek. A termelők és a gyárak érdekvédelmi szervei, a COSZ és a Cukorgyárosok Országos Egyesülete — COE - 1944. február 10-én — érdekeiket egyeztetve — megállapodtak abban, hogy 10%221
