Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
III. A cukorrépa termesztése és a MIR Kaposvári Cukorgyára az 1929-33. évi gazdasági világválságtól a II. világháború végéig
Az évről évre megújuló súlyos ráfizetések következtében a tehenek létszámát redukálták, elsősorban a tenyészértéket nem reprezentáló lefejő és keresztezett tehenészetet számolták fel Kaposfüreden. A szarvasmarha hizlalása volt az állattenyésztés egyik legjövedelmezőbb ágazata. Az „albérletbeadások" óta az évente hizlalt és piacra vitt hízottmarha létszáma az alábbiak szerint alakult:“' 62. táblázat Év Az eladott hízott marhák száma Átlagár (pengő) 1930 828 116,36 1931 1040 95,42 1932 894 76,47 1933 1441 61,64 1934 1570 66,64 1935 1567 73,60 Az eladási átlagár fokozatos csökkenése az agrárválság egyik fontos mutatója volt. A mangalica tenyésztést 1935-ben már 760 darab állattal végezték, amelyből 160 Toponáron, 160 Galamboson, 160 Nyiresen, 160 Répáson, 120 darab pedig a somodori gazdasági kerületben nyert elhelyezést. A béruradalomban a mangalica tenyésztésének azonban évtizedes hagyományai voltak. Hizékonysága és stabil csontszerkezete tette népszerűvé a fajtát, mivel könnyen bírta a 420-450 kg páronkénti súlyra való felhizlalását is. Süldők eladásával a gazdaságban nem foglalkoztak, valamennyi hizlalásra került. A mangalica egyedül a szaporaság tekintetében volt kifogásolható, amelyen úgy próbáltak segíteni, hogy tenyésztésre a 6, vagy az annál többet ellő és nevelő anyák utódait hagyták csak meg, amelyek közül a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületénél 30 kocát és 4 kant törzskönyveztek. Miután a tenyészanyag felfrissítését állandóan szorgalmazták, ezért 1931-ben herceg Festetich berzencei uradalmából, 1933-ban a bábolnai ménesbirtokról, 1935-ben pedig a mezőhegyesi ménesbirtokról vásároltak első osztályú tenyészkanokat - program szerint - kétévenként kicserélték, ezzel is az állomány szaporaságát kívánták felfrissíteni. A 750 darab kocára 25 darab kant használtak egy csoportban, egymás után cserélve azokat. A mangalica hizlalása a sántosi hizlaldában történt, ahol is az eladott mangalicák száma és átlagára 1930—1935 között az alábbiak szerint alakult:4'9 63. táblázat Év Az eladott mangalicák száma Átlagár (pengő) 1930 123,27 1931 2154 102,72 1932 3681 96,65 1933 2710 83,69 1934 2296 77,03 1935 2575 81,28 Az értékesítési lehetőségek a válság éveiben, sem az azt követő esztendőkben nem alakultak kedvezően, az 1930. évi árindexet még 1935-ben sem érték el. Az angolsertés-tenyésztés központja a kaposfüredi kerületben volt, mintegy 100 201
