Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)

I. A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára az I. világháború előtti évtizedekben

A század utolsó évtizedében a vasúthálózat tervszerű kiépítését a gazdasági igényeknek megfeielően tovább folytatták. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara jelentése szerint 1890-ben a vasúti munkálatokra, illetőleg a meglevő vasútvona­lak meghosszabbítására Délkelet-Dunántúlon is hoztak határozatokat.19 Az Iparkamara jelentése szerint Somogy megyében is jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a főközlekedési vasútvonalakat a helyi érdekeknek megfelelő szárnyvonalakkal egészítsék ki. A megye törvényhatósági bizottsága hangoztatta, hogy csak azokat a vasútépítési törekvéseket támogatja, amelyek a helyi érdekeken túl a megyei érdekekkel is összhangban vannak. Ezt a szándékot azonban nem minden esetben sikerült megvalósítani. A megye törvényhatósági bizottsága 1 millió forint kölcsönt vett fel a közmunkaalap terhére azzal a szán­dékkal, hogy annak 10%-át a helyiérdekű vasutak építőinek kölcsönzi, de csak olyan feltétellel, hogy a segély összege kilométerenként 3 ezer forintnál több nem lehet.20 Közismert, hogy Somogy megyét kelet-nyugat irányban három vasútvonal szelte át, de a Balaton és a Dráva között nem volt vasúti összeköttetés. Ezért lát­szott szükségesnek a fonyód-kaposvári vasútvonal kiépítése, amely nemcsak a Balaton partvidékét köti majd össze Kaposvárral, hanem Kaposfüred, Jód, Oszto- pán, Somogyvár, öreglak és Lengyeltóti községeket érintő nagybirtok-üzemeket is bekapcsolja a kereskedelmi forgalomba. 1892-ben Délkelet-Dunántúlon két he­lyiérdekű vasútvonalat építettek, az 59 kilométer hosszú balatonszentgyörgy—so- mogyszobi és a 12 1/3 km-es hidegkút-gyönk-tamási szárnyvonalakat.21 A Magyar Általános Hitelbank támogatásával pedig 1893-ban megkezdődött a Kaposvár- Mocsolád közötti 26 km-es vasútvonal építése, amelyet 1894-ben már át is adtak a forgalomnak. E vasútvonal további építése már szenvedélyes vitákat váltott ki, mivel a helyi nagybirtokosi érdek a mocsolád—siófoki vonal építésében volt érde­kelt, míg más csoportok az Enying irányában építendő szárnyvonal kiépítését kí­vánták. A főközlekedési vasútvonalakat összekötő helyiérdekű vasúthálózattal — a me­zőgazdasági érdekeket figyelembe véve - bekapcsolták azokat a területeket is a cukorrépa termesztésébe, amelyek eddig e tekintetben hátrányosabb helyzetben voltak. Ezzel a cukorgyárak körzeteinek a horizontjai kitágultak, amelyre a me­zőgazdasági érdekeket szolgáló kiváltságos vasúti tarifa kedvezmények is ser­kentőleg hatottak. A MIR Kaposvári Cukorgyára is három megye termelőivel ve­hette fel a kapcsolatot és ezzel megteremtődött a cukorrépa termesztésének egyik fontos alapfeltétele. A cukorrépa-termesztés és a cukorgyártás fejlődését előmozdította az a tény is, hogy 1867-1873 között 170 ipari részvénytársaság alakult, nagyobb lett a tőkebe­fektetés, amely a sajátosan magyarországi viszonyokból adódóan elsősorban az élelmiszeripart érintette.22 1884-től elmélyülő gabonaválság következtében a búza, a rozs és a repceterüíetek kiterjedésükben megrekedtek, a szakszerűbben veze­tett gazdaságok az állattenyésztéssel, elsősorban a marhatartással próbálták gaz­daságaikban helyreállítani azt az egyensúlyt, amely a gabonaválsággal labilissá vált. A fokozottabb állattartás következtében a növénytermesztési kultúrát átala­kították, ami azonban újabb kérdőjelet tett fel, nevezetesen a takarmánytermesztés szerkezeti módosítását és mennyiségi növelését. Ez a korszak a magyar mezőgaz­daság intenzív átalakulásának egyik legdinamikusabb szakasza. A növénytermesz­tési struktúrában a cukorrépa-termesztés általánossá válása - a vizsgált térség­ben pedig a megindulása — alapvető minőségi változást idézett elő. Ettől kezdő­dően az iparszerű termelést nemcsak a cukorrépánál, hanem más növényi kultú­ráknál is kezdik bevezetni. Az iparszerű termelés elsősorban a mezőgazdasági 19

Next

/
Thumbnails
Contents