Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
III. A cukorrépa termesztése és a MIR Kaposvári Cukorgyára az 1929-33. évi gazdasági világválságtól a II. világháború végéig
Gépészek A korszerűsített gyár kapacitása tehát megnövekedett egy olyan időpontban, amikor is kérdéses volt, hogy a cukoripar válsága azt indokolttá teszi-e. Ez esetben azonban azt is látnunk kell, hogy itt nem csupán a gyár bővítéséről volt szó, hanem annak alapvető korszerűsítéséről, amelynek következtében nemcsak több répát tudtak feldolgozni kampányonként, hanem a cukor előállítási költsége is olcsóbb lelt. E kérdést a későbbiekben majd részletesen ismertetjük. 2. A MIR béruradalmának gazdálkodása a) A béruradalom szerkezeti módosulása 1890 és 1931 között A cukoripar európai szintű konjunktúrája a XIX. század utolsó két évtizedében a hazai finánctőke érdeklődését is felkeltette. Nem véletlen, hogy az iparág legdinamikusabb fejlődése - minden kétséget kizáróan - az 1889-1895. között eltelt fél évtizedben mutatkozott meg, amikor Magyarországon kilenc új cukorgyárat alapítottak. Az újonnan alapított gyárak korszerűbb berendezéseikkel több répát tudtak feldolgozni, következésképpen serkentőleg hatottak a cukorrépa-termesztés további kiszélesítésére és általában a mezőgazdaság termelékenységére is. 187
