Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
III. A cukorrépa termesztése és a MIR Kaposvári Cukorgyára az 1929-33. évi gazdasági világválságtól a II. világháború végéig
ruházás pénzforrást jelentett azoknak a cégeknek, nagy- és kiskereskedőknek, akik részt vehettek e munkálatokban, anyagokat szállítottak, vagy pedig szereléseket végeztek. Vizsgálataink szerint 8 külföldi, 24 fővárosi, 13 országos, 6 régióbeli és 16 kaposvári cég, nagy- és kiskereskedő vett részt valamilyen formában a gyár építkezésében/'”'' A rekonstrukció pénzügyi vonatkozásain túl, a gépesítés és a technológia területén történt változásokat is bemutatjuk. Közismert, hogy a cukorgyárak kapacitását a diffúziós telepek méretei nagymértékben meghatározzák. A gyár történetének első hét esztendejében — 1894—1901 között - a 16 edényből álló 50 hl-es diffúziós teleppel még csak 50 vagon répát tudtak naponta feldolgozni. A hét év átlaga ennél valamivel magasabb volt, ugyanis 59,8 vagon napi átlagteljesítmény mutatható ki. Az első nagyobb rekonstrukció alkalmából — 1901-ben — az 50 hektoliteres diffúziótelepet 75 hektoliteresre bővítették, ezzel a napi répafeldolgozás 100 vagonra emelkedett. Huszonnyolc éven keresztül — a nagy rekonstrukcióig - a napi átlagteljesítmény ennél valamivel kevesebb volt, vagyis 94,6 vagon, a gyár kapacitását tehát teljes mértékig nem tudták kihasználni. Az 1929 és 1930. évi rekonstrukció alkalmából a régi diffúziótelepet korszerűsítették, újszerű elpárologtató testeket szereltek fel, a répaúsztatókat mélyítették, a cukorgyár főépületét pedig 20 méterrel meghosszabbították/1’11 A répamosó helyiséget is korszerűsítették, a répafelvonót megnagyobbították, a répavágó állomásra pedig új Perner répavágót helyeztek. Az iszapprés állomáson a préseket 312 cm’ szűrő- felületű iszappréssel megnagyobbították. A 72 m:i űrtartalmú „Kherns” rendszerű mészkemencét pedig 90 m ’-re bővítették. A kazánházban levő 16 Fairbairn kazánból négyet a rekonstrukció alkalmából, 4 évvel később ismét négyet kiselejteztek, amelyeket utótermék-keverőkké alakítottak át. Az erőtelepen levő kazánokat 22,2 atmoszféra gőznyomásra és 410 Cel- sius-fokos túlhevített gőzre építették át. A gépesítés terén mind a motorok, mind pedig a lóerő tekintetében növekedés mutatkozott. Ahhoz, hogy a technikai fejlesztés színvonalát érzékelhessük, röviden bemutatjuk a rekonstrukció előtti berendezéseket, majd a bekövetkezett változásokat is/80 Miként a fentiekben már említettük, a gyári kazánházban 16 Fairbairn kazán volt, egyenként 230 m2 fűtőfelülettel. Az erőtelepen pedig 4 db Babcock-Wilkox kazán üzemelt egyenként 325 nv fűtőfelülettel, 72 rrr fűtőfelületű túlhevítővel, 2 db oeconomiser, egyenként 292 m2 fűtőfelülettel. A gyárban 15 gőzgép volt 785 HP-vel, az erőtelepen pedig 3 db gőzturbina működött 3700 HP-vel. A villanymotorok számszerű megoszlását és azok lóerejét az alábbiakban mulatjuk be.1'’1 57. táblázat A munkahely megnevezése A villanymotorok száma (db) HP Az erőtelepen 20 360 A finomítóban 19 497 A nyersgyárban 13 191 A szeletszárítóban 21 392 A raktárban 9 59 183
