Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
II. A cukorrépa termesztése és a MIR Kaposvári Cukorgyára, az első világháború és az 1929-33. évi gazdasági világválság közötti évtizedekben
szedelem, amit csak lehet, eladnak.”3'’7 Az alispán is hasonló tünetekről számolt be a helyi katonai parancsnokságnak, kifogásolta, hogy a hadifoglyok a város területén éjjel kóborolnak, mulatóhelyekre, moziba járnak, holott a hadifogolyszabályzat szerint este 9 óra után utcán mutatkozni és nyilvános helyekre járni tilos. A városi rendőrség a csekély létszámánál fogva az ellenőrzésre képtelen, ezért a katonai állomásparancsnokság aktív közreműködését kéri. Kiadnigg 1917 telén rosszat sejtve jelenti, hogy mérlegelve a hadifoglyok jelenlegi magatartását, attól tart, hogy a melegebb idők beálltával az orosz hadifoglyok nagy része megszökik és igyekszik hazajutni. Még a békekötést sem fogják megvárni és nem igénylik a hazaszállítást sem, hanem mennek úgy, ahogy tudnak ,,már csak azért is, mert szigorúbb büntetéstől félniök nem kell”.3,58 A munkamegtagadások napirenden voltak, a foglyok egyre gyakrabban és hangosabban követelték emberi jogaikat, a szökések pedig tömegessé váltak. 1918. szeptember 9-én „újabb 19 orosz szökött el, mert úgy hallják, hogy akinek pénze van, Cser- novitzon át hazaszökni tud".t>u Ez az előzménye és a háttere annak, hogy az olasz foglyok egyre keresettebbek lettek, mivel a hadifogolytáborokból érkezve még nem voltak olyan elégedetlenek, mint az évek óta a cukorgyárban tartózkodó orosz hadifoglyok. A hadifoglyok 1918. november 5-én a kaposvári cukorgyárból is eltávoztak. A több mint hároméves tevékenységüket mérlegelve megállapíthatjuk, hogy — hadi- gazdálkodás révén - a cukorgyárban a termelés döntő faktorát ők alkották, a legnehezebb fizikai munkát igénylő munkafolyamatokat velük végeztették. A MIR- nek a hadifoglyok tömeges alkalmaztatása kifizetődött, hiszen minimális bérért dolgoztatták őket. Nem lehet véletlen, hogy a nagy beruházást igénylő keskeny vágányú vasútvonal jelentős részét éppen ebben az időszakban építették ki. 3. A Mezőgazdasági Ipar Rt. Somogy megyei vállalatainak szocializálása 1919-ben A Mezőgazdasági Ipar Rt. szerepe és jelentősége az ipartalan Somogy megyében szinte meghatározóvá vált. Éppen ezért nem volt véletlen, hogy az 1919. évi 18. sz. néptörvényt Somogy megyében először a finánctőke legerősebb „vállalataival” szemben alkalmazták. A Népszava 1919. február 26-i számában hírül adta a kaposvári Munkástanács előző napi ülésén hozott határozatát, amely szerint a közeljövőben a MIR-vállala- tokat szocializálják. A termelés biztosítása, a lakosság élelmiszerrel és közszükségleti cikkekkel való ellátása érdekében azonban a továbbiakban még szükségesnek tartják mindazoknak a nagybirtok-üzemeknek a szocializálását is, amelyekben az évi termelés biztosítva nincs. A kormányszinten — 1918 őszétől — vajúdó agrárkérdés radikális megoldását készítették elő a somogyi falvak földosztó követelései és méginkább a földfoglaló mozgalmak, amelyek a mintegy 35 községet érintő béruradalom felosztását is napirendre tűzték. Az Eszterházy hitbizomány uradalmi jogtanácsosa a MIR igazgatóságának e kérdésről — 1918 télutóján - az alábbiakat jelentette: So- mogyaszaló község megbízottai felkeresték és előadták azon kérésüket, hogy szeretnék a község határában levő földeket bérbe venni. Azonban nemcsak a község lakossága, hanem a majorságban élő cselédek is földhöz kívántak jutni. Hasonló kéréssel .kereste fel őt a Rinyakovácsi község kisgazdapártjának elnöke, valamint 131
