Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
II. A cukorrépa termesztése és a MIR Kaposvári Cukorgyára, az első világháború és az 1929-33. évi gazdasági világválság közötti évtizedekben
A cukorgyár vezetőinek a hadifogoly-ellátás mindvégig komoly gondot okozott, a központnak küldött jelentések és kérelmek tömegeiből is érzékelhetjük a kérdés fontosságát. A hadifogoly-élelmezés elsődleges bázisának a bérletet tekintették, minden esetben arra hivatkozva, hogy mégis csak egy üzletnek kell tekinteni a részvénytársaság két vállalatát. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy az élelmiszer szállítását megkönnyíti az a tény, hogy a cukorgyár és a bérlet egymáshoz közel van. A beriet, a répaszállítások következtében kiéleződő ellentét és a fokozódó nehézségei miatt elsősorban saját érdekét tekintette fontosnak, és az olyan irányú kéréseket, hogy a cukorgyárban dolgozó hadifoglyoknak is tartsanak vissza élelmiszert, vagy szükség esetén azokat is szerezzék be, nem szívesen teljesítette. A harmonikusnak eddig sem nevezhető kapcsolatot az élelmezésből adódó konfliktusok még csak jobban elmérgesítették. A központ helyenként csak diplomáciai manőverekkel tudta az éleződő ellentéteket elsimítani. így a cukorgyár a búza, a burgonya, a bab és az egyéb élelmiszerek jelentős részét - ha hosszas vita és huzavona árán is - megkapta a bérlettől. A hiányzó élelmiszereket a központ segítségével igyekeztek beszerezni. A hadifogolylétszám növekedésével azonban az élelmiszerigényt még így sem tudták kielégíteni, emiatt arra kényszerültek, hogy a megye más vidékein szerezzék be a szükséges élelmiszeranyagokat. Természetesen mindig a legolcsóbb és a legsilányabb, sokszor ehetetlen élelmiszereket vásároltak a hadifoglyok részére, mivel a munkaadók nemcsak a hadifogoly-munkából, hanem azok eltartása során is haszonra igyekeztek szert tenni. Már 1915 októberében érdeklődtek a mezőhe- gyesi cukorgyár gazdaságánál és a kendergyárnál - ahol már huzamosabb ideje voltak hadifoglyok — a hadifogoly-munkások élelmezéséről. Mindkét helyről azt a felvilágosítást kapták, hogy étkeztetésük tervszerűsége érdekében heti étlapot állítottak össze számukra, jóllehet azt nem lehetett a gyakorlatban megvalósítani, mivel bizonyos élelmiszereket nem tudtak beszerezni, másrészt pedig egyes ételeket a foglyok nem ettek meg. Ezek közé tartozott a tarhonya és a mákosmetélt, amelyet már nem is készítettek. Kezdetben reggelire üres teát kaptak és 6 dkg szalonnát, később teát vagy kávét, esetleg fél liter tejet. A mezőhegyesi cukorgyár gazdaságánál hetenként háromszor kaptak 20 dkg húst gulyásnak és naponta 1,20 kg kenyeret, amelynek fele búza, fele pedig árpalisztből készült. Ezen kívül főzéshez babot és rizst személyenként 0,12, búzalisztből 0,60, árpalisztből 0,60 kg-ot kaptak. Kedden, csütörtökön és vasárnap személyenként 0,10 kg szalonnát, továbbá hetenként és fejenként 2 csomag 22 filléres dohányt kaptak. 1 A mezőhegyesi példa hatására a kaposvári cukorgyárban is készítettek étlapot, amelyből megismerhetjük a hadifoglyok heti étkezését.334 A hadifoglyok heti étlapji a Reggeli Ebéd Vacsora Vasárnap kávé gulyás lekváros tészta Hétfő tea tésztaileves, babfőzelék burgonyaleves csipetkével Kedd kávé burgonyaleves, darástészta bableves csipetkével Szerda tea gulyás rizsleves burgonyával Csütörtök kávé rizsleves, káposztástészta csipetkés burgonyaleves Péntek tea tésztaleves, babfőzelék rizs Szombat kávé gulyás tészta leves 125
