Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)
Szántó László: Bevezető: Az 1956-os forradalom somogyi eseményeinek vázlatos története
BEVEZETŐ Az 1956-os forradalom somogyi eseményeinek vázlatos története Az 1950-es évek első felének sztálinista diktatúrája Magyarországot súlyos gazdasági és társadalmi válság felé sodorta, amely folyamatban csak átmeneti lassulást eredményezett a Nagy Imre miniszterelnök nevéhez kapcsolódó 1953-54. évi kiigazítási politika. A Szovjetunió érdekrendszerének alávetett Magyarország belpolitikai életének alakulását természetszerűleg döntően befolyásolták a Sztálin halálát követő években kialakult utódlási harcok. Az SZKP 1956 február végén tartott XX. kongresszusa lezárta ennek a személyi és politikai küzdelemnek egy lényeges szakaszát, s a győztesen kikerült Nyiki- ta Szergejevics Hruscsov első titkár egyúttal kísérletet tett a diktatúra legsúlyosabb törvénytelenségeinek és bűneinek feltárására s lezárására. Még ennek a felemás lépésnek is igen jelentékeny külpolitikai hatása volt, mert a nyilvánosság számára meghirdette a szocialista demokrácia, a szocializmus építés ún. nemzeti sajátosságainak tiszteletben tartását. Ez utóbbi bizonyos lehetőséget nyújtott legalábbis arra, hogy a „szocialista útra ” kényszerűéit közép- és kelet-európai országokban megpróbáljanak szembenézni a súlyos fejlődési problémákkal. Hazánkban az 1953—54-es tapasztalatok birtokában ténylegesen megindult az uralkodó pártban és azon kívül is egy olyan politikai erjedési folyamat, amelyben mind élesebben vetődtek a felszínre az ország életének minden területére kiterjedő válságjelenségek. A DISZ Petőfi Körének szervezésében, a hatalom vezető köreinek kényszerű tudomásul vételével és egyre nagyobb visszhangot verve megvitatták az égető társadalmi kérdéseket.1 A vitákban kifejtett új álláspontok némi leegyszerűsítéssel abban összegezhetők, hogy Magyarországon a szocializmus építése csak a nemzeti fejlődés sajátosságait figyelembe véve, a demokrácia helyreállításával és a társadalom legszélesebb rétegeinek szükségleteire, s érdekeire támaszkodva folytatható sikeresen. Természetesen a szocialista eszménnyel nem egyező elképzelések és javaslatok is megfogalmazódtak többek részéről, de nem ez volt a jellemző. Más kérdés, hogy az elvi követelmények és a konkrét követelések egyáltalán illeszkedtek-e az egypárt politikai egyeduralmára épült társadalmi berendezkedés adottságaival. Az általános társadalmi és politikai helyzet vázlatos felrajzolását azzal a gondolattal zárjuk, hogy a hatalmat birtokló Magyar Dolgozók Pártjának vezetősége kényszeredetten s felemás politikai és gazdasági döntésekkel kullogott az események után. Egyre inkább felvetődött az a személyi, de egyben mélyen 7
