Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)
III. fejezet: A forradalom leverése és utórezdülései, megtorlása és meghamisítása
Forrás: Somogyország, 1956. december 1. 1. o. Jegyzet: A felhívás befejező részében a szervezés módjáról tájékozódhattak az olvasók. Az EPOSZ történeti előzménye az 1948-ban létrehozott Egyesült Parasztifjúság Országos Szövetsége volt, melyet a DISZ megalakításakor 1950-ben megszüntettek. A forradalom egyik eredménye volt az ifjúsági rétegszervezetek megalakulása, melyek közül az EPOSZ november közepe óta múködött, s ebben igyekezett a kommunista párt meghatározó befolyást szervezni. Egy 1956. november 27-én tartott országos pártaktíva értekezleten fejtették ki először álláspontjukat az ifjúsági szervezetekhez való viszonyról, (ehhez kapcsolható a felhívás sajtóközlése is), majd az MSZMP Ideiglenes IIB. december 5—9 ülésén határoztak az ifjúságpolitika kidolgozásáról, s január 25-én tárgyaltak róla. A vita alapján is megállapítható, hogy ekkor még nem kristályosodott ki egységes és végleges politikai álláspont az ifjúsági szervezetek kérdésében, nyilvánvalóan a párturalom politikai adminisztratív és gazdasági megerősítésének sokkal súlyosabb kérdései miatt. (1. erről részletesen Az MSZMP ideiglenes vezető testületéinek jegyzőkönyvei 227—232. o. és Il.k. 43-47. o.) 220. Részlet a Bábonymegyer Községi Tanács 1956. december 1-i ülésének jegyzőkönyvéből (...)N ap ir end: Kalóz Géza v.b. titkár ismertette azt, hogy a megyeri rész lakóinak követelésére 1956. okt. 29-én a helyi Forradalmi nemzeti Bizottság kikiáltotta Kop- pánymegyer község visszaállítását. A két községet 1927-ben kapcsolták egybe, mint közölte az akkori jegyző anyagi eló'nyeinek céljából. A megyeri rész lakói az elmúlt napokban 432 aláírást adtak át, melyben követelték a tárgyban mondottakat. E követelést 1956. november hó 30-án Holota Imre az M.Sz.M.P. Tabi Járási titkára, Pataki Adám, a megyeri forradalmi nemzet bizottságtagja- tanító, s Kalóz Géza v.b. titkár to vábbították s adták át személyesen a Megyei Tanács elnökének s a M.Sz.M.P. Megyei Intézőbizottságának. A kérésben mint közölte, a községi tanács döntése is kell. Kérte, hogy szóljanak hozzá a kérdéshez s a hozzászólások után a szavazással döntsön az ülés. Ezután felolvasta a lakosság követelését. A tárgyhoz hozzászólt Lengyel Gyula, Pataki Adám, Furján Dezső, ifj. Németh József, Mészáros József, Szabó György s közbeszólásokkal majd minden jelenlevő. A hozzászólások egyhangúan helyeselték a gondolatot, hangsúlyozták azt, hogy végre 30 év után, de sokszori követelés után a nép kívánsága meghallgatást nyerhet. Az elhangzott hozzászólásokat a megelégedettség hangja jellemezte, mivel ma már a tanácsülés döntése eredményeként biztos a különválás. Némely hozzászólás a megyeriek hátrányos helyzetét idézte fel, mely a két községnek egymástól való távolságából s abból adódott, hogy a tanácsházát némelyek 7-8 km távolságból látogatták. Hangsúlyozták azt, hogy ez a megoldás az ország további demokratizálásra enged következtetni, mivel az előbbiek során ebben a kérdésben még csak meghallgatva sem voltak. A hozzászólások megválaszolásaután a tanácsülés az alábbi egyhangú határozatot hozta: 16 /1956. sz. Határozat: a tanácsülés elhatározza, hogy Bábonymegyer község mely eddig két nagy s egymástól távoleső településből tevődött össze s mely 1927-előtt Kop- pánymegyer és Nagybábony nevet viselte 1957. január 1-től különválik egymástól. Mindkét község arra az időre válassza meg helyi államhatalmi szerveit, s a felsőbb szervek irányítása mellett saját tanácsházaikban 284
