Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)
I. fejezet: A forradalom okai és somogyi előzményei
2. A vitafórum létrejöttében meghatározó szerepe volt a szervezó'dő DISZ Zrínyi Miklós Kör vezetőinek. (L. erről a Szabad Somogy 1956. november 3-i számában megjelent A Zrínyi Miklós Kör története c. írást. Az agrárvita előzményeiről, lefolyásáról és politikai utórezgéseiről 1. még Szántó Lászlónak a Valóság c. folyóirat 12/1991. számában és a Somogy megye múltjából c. levéltári évkönyvsorozat 1992. évi kötetében megjelent tanulmányait.) Avita teljes jegyzőkönyve várhatóan meg fog jelenni forrásközlő tanulmány keretében az Agrártörténeti Szemlében. 3. Jelen kötetben azokat a hozzászólásokat tesszük közzé, amelyek a megítélésünk szerint legjobban érzékeltetik a vita hangulatát és a mély társadalmi-politikai válság okait, fő problémáit. A jegyzőkönyv tartalmazza még Hajcsár József tsz-tag, Berend József az Agrártudományi Egyetem dékánja, Vadicskó József tsz-tag, Szvisztuni László fó'agronómus, Birkás Lajos begyűjtési miniszterhelyettes, Kékesi Jenő tsz-elnök, dr. Somogyi Jenő főállatorvos, Mohácsi Károly (Bács-Kiskun megye), Hurtos István tsz-elnök, Ungár Lajos tsz-tag, Békefi Lajos tsz-elnök, Lázár István író hozzászólásainak és Márkus István vitazárójának szövegét. 3. Részlet a Somogyi Néplapnak a Megyei vezetők nyilatkoznak a „Somogyi összegezés” vitájáról c. tudósításából- Sási elvtársnak mi a véleménye a vitáról? En e vitát szükségesnek és helyesnek tartom. Helyeslem ezt a kezdeményezést, mert ilyen vitára, ahol a jelenlévők minden gátlás nélkül, őszintén, nyíltan mertek véleményt mondani a szövetkezeti mozgalomról és az egyéni parasztok gazdálkodásának helyzetéről és lehetőségéről is, korábban, a már ismert okok miatt nem kerülhetett volna sor. Szilárd meggyőződésem, s ebben a vitán szerzett tapasztalataim is megerősítenek, hogy a mezőgazdaság eredményes, sikeres előrehaladásának egyedüljárható útja a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság kialakítása. Olyan szocialista mezőgazdasági nagyüzemekre, szövetkezetekre gondolok, amelyekbe a dolgozó parasztok nem kényszerítő eszközök hatására, nem a gazdasági kényszer miatt lépnek be, hanem kimondottan a lenini önkéntesség elve alapján térnek rá erre az útra. Olyan szövetkezeti gazdaságokra gondolok, amelyekben a tagok érdekei összhangban vannak, találkoznak az állam érdekeivel. Nagyon elégedett vagyok azzal, hogy ezen a vitán nemcsak termelőszövetkezetek jelenlegi formájáról esett szó, hanem vitatkoztak a felszólalók egész mezőgazdasági politikánkról, beleértve a szövetkezetek, az állami gazdaságok, gépállomások és az egyénileg dolgozó parasztok helyzetét is.- Helyesnek tartja-e több hozzászólónak azt a javaslatát, hogy kiléphessenek a szövetkezetből mindazok, akik nem találják meg számításukat a tsz-ben? Egyetértek abban — válaszolta Sási elvtárs —, hogy az olyan tsz-tagok részére, akik az egyéni gazdálkodást akarják választani, lehetővé tegyük az egyéni gazdálkodásra való visszatérést. De ezt, véleményem szerint, megfontoltan és körültekintően, megfelelő időpontban kell végrehajtani. Legalkalmasabb időpontnak a zárszámadás elkészítése utáni időszakot tartom. Addig minden szövetkezeti parasztnak legfontosabb feladata kell hogy legyen — s ebben a párt- és állami szervek, gépállomások is nyújtsanak messzemenő segítséget hogy az őszi vetési és betakarítási munkákat közösen végezzék el, ami egyformán érdeke a szövetkezetben bentmaradni és esetleg kilépni akaró tagoknak is. 47
