Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)

III. fejezet: A forradalom leverése és utórezdülései, megtorlása és meghamisítása

az, hogy Jugoszlávia mégis kiadta. Ő kételkedik abban, hogy Jugoszláviától kért annak idején Nagy Imre menedékjogot.

Értelmiség köréből nem tudnak semmit. Nem foglalkoznak nyilvánosan az üggyel.

(keltezés hiányzik)

Forrás: SML XXXII. 10. 13.

Jegyzet: 1. 1958. június 17-én hozták nyilvánosságra az Igazságügy-minisztérium közleményét a Nagy Imre és társai ellen lefolytatott büntetőeljárásban meghozott ítéletről. Nagy Imrét, Gímes Miklóst és Maiéter Pált halálra ítélték és rögtön kivégezték, Donáth Ferencet 12 évi, Jánosi Ferencet 8 évi, Kopácsi Sándort életfogytiglani, Tildy Zoltánt 6 évi és Vásárhelyi Miklóst 5 évi börtönbüntetésre ítélte a Legfelsőbb Bíróság Vida Ferenc vezette tanácsa. Bejelentették, hogy Losonczy Géza vádlott meghalt a börtönben.

2. A hatalmat birtokló kommunista pártok gyakorlatának megfelelően a pártközpont rögtön hangulatjelentéseket kért a közleményben foglaltak visszhangjáról, melyek közül válogattunk ki néhány jellegzetesét közlés céljából. Az ilyen információs jelentésekből természetesen soha, vagy csak igen sokrétű és egyúttal nagy mennyiségű anyagra támaszkodó elemzéssel lenne megállapítható, hogy azok milyen mértékben tükrözték a felsorolt társadalmi, ill. foglalkozási rétegek, ill. a pártapparátus tagjainak véleményét. Az itt közölt néhány gyorsjelentésből is érzékelhető egy dolog, mégpedig az, hogy meglehetősen azonos szempontokat és problémákat említenek a vélemények ismertetése során, amelyek nagy valószínűséggel a jelentéseket elküldő pártszervek hangulatát és problémáit tükrözték.

394