Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)

III. fejezet: A forradalom leverése és utórezdülései, megtorlása és meghamisítása

mégis Kunszabó Ferenc vádlott és társai kezdeményezésére elhatározták, hogy a Petócz Sándor II. r. vádlott által a hivatalos gépen felvett budapesti híreket minden cenzúra és hozzájárulás nélkül nagyközönség felé kiviszik. Elmentek vádlottak és mások is a Színházhoz ahol Kunszabó Ferenc több példányban lediktálta a hivatalos híreket magábafoglaló közleményt és ezt egy színésszel felolvastatták, miközben Petó'cz Sándor bejelentette, hogy másnap nagygyűlés lesz. A híreket elvitték a filmszínházhoz is, valamint a Béke Szállóba. A hírek hatására a közzététel után Petócz Sándor II. r. vádlott telefonon lehívta Tóth Istvánt a megyei pártbizottság első titkárát és azt tárgyalták ekkor meg, hogy a hivatalos híranyagot másnap a megjelenő sajtóval együtt a nagyközönség tudomására hozzák. Ez alkalommal egy betétlapot kívántak nyomni, hogy ezt illesszék majd bele a helyi újságba. Tóth István pártbizottság első titkára reggel 1/2 4 óráig tartózkodott a távirati iroda szerkesztőségében, amikor is nagyjából összeállították a lapot. A kinyomandó külön lapnak a végleges kefelenyomatát azonban Tóth István nem látta. A hajnali órákban Tóth István Budapesttel történt megbeszélés alapján úgy rendelkezett, hogy ezt a lapot, mely Fáklya néven lett kinyomva kobozzák el, ami meg is történt, de egy-két vidéki helyre azonban mégis eljutott.

Időközben szüksége merült fel annak, hogy a 24-re hirdetett nagygyűlést leállítsák, mert a belügyminiszter gyülekezési tilalmat rendelt el. Ekkor a megyei pártbizottság első titkára utasítást adott a pártbizottság összes dolgozóinak, de a Zrínyi Kör egyes fiataljainak is, hogy a gyűlést állítsák le. Kunszabó Ferenc Ii r. vádlott ugyancsak olyan személy volt, aki részt vett ezekben a munkálatokban, mert az októberi események első napjától munkahelyére nem ment be, szabadságot kért és egészen október 30-ig minden idejét arra szentelte, hogy az októberi eseményeket mozgassa, előrébbvigye. Mindkét vádlott tehát elment az üzemekhez, hogy a gyűlés leállításáról őket informálja, Kunszabó Ferenc vádlott azonban eme kiküldetését arra használta fel, hogy az üzemekben a vezetők iránt az elégedetlenséget szítsa és fokozza a kedélyeket az irányban, hogy a dolgozók vonuljanak fel, tüntessenek, követeljék egyes vezető személyek leváltását.

Október 25-én Kunszabó Ferenc vezetésével a Zrínyi Kör egy memorandumot szerkesztett a megyei pártbizottsághoz, ahol ugyancsak támadta a Központi Vezetőséget, Kormányt és az egyik pontként követelte a Zrínyi Miklós Kör bizottsága, melynek fővezetője Kunszabó Ferenc vádlott, az ily kifogásolt személyek eltávolítását. A Somogyi Néplap október 26-i száma, mely a megyei pártbizottság hivatalos lapja volt, közli a Zrínyi Kör eme memorandumát és válaszként közli a megyei pártbizottság mindenben azonos álláspontot elfoglaló véleményét.

Október 26-án Kunszabó Ferenc vádlott ismét a Vaskombinát és a Faipari Vállalatnál szervezi a munkásságot arra, hogy vonuljanak ki az utcára követeléseikkel. A megyei pártbizottság megkísérelte munkatársai által a dolgozók visszatartását, azonban ez eredményre nem vezetett. E nap az üzemek dolgozói fellovalva a Kunszabó által megtévesztett más személyek magatartásától a Petőfi szoborhoz vonultak fel, ahol megjelent a diákság is, és ezen a gyűlésen Kunszabó Ferenc I. r. vádlott volt az, aki az egész gyűlés menetét levezette, mely magatartásával irányította a gyűlés hangulatát is. A gyűlés megkezdése után jelent meg Tóth István a megyei pártbizottsági titkár, aki javasolta egy bizottság kiküldését Budapestre. E bizottságba Kunszabó Ferencet is termé364