Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)
III. fejezet: A forradalom leverése és utórezdülései, megtorlása és meghamisítása
A munkástanácsok az üzemek gazdái. Meg kell szerezniök a feladat ellátásához a megfelelő tapasztalatot. Fontos, hogy a munkástanácsokat bizalom vegye körül, mert csak így tudnak dolgozni. Az esetleges nem oda való embereket majd a dolgozók eltávolítják. A helyes kezdeményezéseket támogatni kell, ügyelni kell azonban arra, hogy jól gazdálkodjanak, nyereséges legyen a vállalat. A Somogyországban a Textilművekkel kapcsolatban megjelent cikkel nem ért egyet, mert ott jól dolgoznak az elvtársak. Felmerült, különösen a nagyatádi üzemeknél, hogy félnek a párttól. Ez abból fakad, hogy a párt némely területen nem enged igazságtalanságot elkövetni. Amelyik munkástanács jól dolgozik, annak félni nem kell, arra kell törekednie, hogy az üzemben megalakuljon a pártszervezet mert segítséget kap a párttól. Ahol törvénytelenül fellépnek a párt ellen az üzemben, ott fel fogunk mi is lépni. A nagyatádi fonalgyárat le akarták állítani, azonban a párt megakadályozta a munkanélküliségre való tekintettel. Ha pártellenesen lépnek fel, akkor a párt nem fog a leállítás elé akadályt gördíteni. A munkabérekkel kapcsolatban harcolni kell a jogos, megígért bérekért, de nem az elképzelésekért, mert az lehetetlen, nincs az ország olyan helyzetben, hogy 60, vagy 100 százalékos béremelést hajtson végre. A népi demokratikus országoktól segítséget kapunk, azonban elsősorban az kell, hogy saját lábunkon álljunk meg. A párt megfelelő reálpolitikát akar folytatni, figyelembe véve az évszázados hagyományokat, népünk érdekeit. Mindenki, aki szereti hazáját, népét, nemcsak szavakban, hanem a valóságban is segíti az előrehaladásban. Akik a népi hatalom ellen támadnak, azok ellen mi is fellépünk. Az igazgatók, munkástanácsok vezetői segítsenek, hogy a kibontakozás mind gyorsabb legyen. Aki felelősséget érez saját maga és embertársai iránt, az kézt kézbe fogva, a gazdasági lehetőségeken belül harcol a munkásosztály életkörülményeinek megjavításáért. (...) Forrás: SML XXXII. 10. 8. Jegyzet: 1. Amint az a 232. sz. dokumentumban olvasható, az MSZMP megyei intézőbizottságának december 20-i ülésén Szirmai Jenő javasolta, hogy kerítsenek sort egy ilyen értekezlet megtartására. Az itt nem közölt további hozzászólások előadói hasonló kérdéseket, hasonló tartalommal fejtettek ki az üzemi problémákba ágyazottan. 2. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1957. január 5-i keltezésű nyilatkozatában állást foglalt az „ellenforradalmi erők októberi fegyveres felkeléséről”, annak leveréséről ill. az ellenük november 4-e óta folytatott harc eredményeiről. Az állásfoglalás rendkívül hangsúlyosan szólt a proletárdiktatúra, az államhatalom megerősítéséről és az „ellenforradalom” további próbálkozásaival szembeni határozott fellépés szükségességéről. Tény az is, hogy röviden szó esett a Rákosi-Gerő féle politika elítéléséről, a szocialista demokrácia és törvényesség fejlesztéséről. A kormány nyilatkozatának további fejezeteiből a gazdasági és szociális feladatokról, a kulturális-ideológiai célokról, a nemzeti összefogásról és a magyar külpolitika elveiről és céljairól ismerheti meg az olvasó a Kádár féle pártvezetésnek a nyilvánosság előtt is felvállalt politikai programpontjait. 240. A Somogyország közli a Tejipari Vállalat dolgozóinak tiltakozó levelét Tiltakozunk a zavarkeltő röpcédulák ellen. Az elmúlt hét folyamán több levél érkezett a Somogyország szerkesztőségébe, s bennük tiltakoztak a névtelenül készített és az üzemek falára vagy a 318
