Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)
Szántó László: Bevezető: Az 1956-os forradalom somogyi eseményeinek vázlatos története
JEGYZETEK 1 A Petőfi köri vitákról részletesen tájékozódhat az olvasó a megjelent jegyzőkönyvek alapján. Lásd erről a mellékelt irodalomjegyzéket! 2 Lásd erről pl. az I. sz. dokumentum jegyzetét! 3 Az MDP Központi Vezetőségének 1956. június 30-i határozatában pártellenesnek minősítették a Petőfi köri vitákban kifejtett álláspontok egy részét, több aktív résztvevőt pedig kizártak a Magyar Dolgozók Pártjából. Egyúttal Nagy Imrét és híveit hasonló képpen népi demokrácia ellenes magatartással vádolták. 4 Lásd a 2. sz. dokumentumot! 5 Az Igazság — a Forradalmi Magyar Honvédség és Ifjúság lapja - október 30-i kiadásának második oldalán publikálta a költő a Piros vér a pesti utcán c. nagyhatású forradalmi verset, amelyet november 3-i számának címoldalán leközölt a Szabad Somogy c. helyi újság is. 6 A vitaest előzményeiről és lefolyásáról 1. a 2. sz. dokumentum 2. sz. jegyzetét! 7 A témával összefüggő helyi kutatások terén még csak az első lépésekre került sor. A parasztság elleni kényszerintézkedések adatait csak a viszonylagos teljesség reményével lehet feltárni egyfelől azért, mert az 1950-es években keletkezett forrásanyagok meglehetősen hiányosak, másfelől pedig több részkérdésről csak olyan jellegű - bírósági, ügyészségi és rendőrségi — iratokból lehet adatokat feltárni, amelyeknek a kutatására a személyiségi — adatvédelmi jogszabályok miatt csak részlegesen van lehetőség. 8 Az említett politikai szervek által kiadott ekkori és későbbi felhívások és nyilatkozatok is arról tanúskodnak, hogy külön-külön, de együttesen is üléseztek. Sajnos ezekről nem maradtak fenn jegyzőkönyvek vagy egyéb feljegyzések, így aztán nem állapítható meg az sem, hogy készültek-e ilyenek. Feltételezzük, - de erről nem állnak rendelkezésünkre írásos források, csak szóbeli közlések hogy az MSZMP vezetősége által a következő hónapokban a megyei és járási pártszervek részére adott esetleges titkos instrukciók kivitelezésével magyarázható a jegyzőkönyvek hiánya. 9 Lásd erről pl. a 12. sz. dokumentumot! 10 A tüntetés és a gyűlés lefolyásáról 1. a 22. sz. dokumentumként közölt Somogyi Néplap tudósítást, s annak jegyzetét! Sajnos nem sikerült kideríteni, hogy a Budapestre indított delegáció írásba foglalta-e a gyűlés résztvevőinek állásfoglalását, mert ez idáig nem találtunk erről szóló forrást. 11 Lásd az eseménnyel kapcsolatos 24. és 25. sz. dokumentumokat! 12 A berzencei tüntetés fegyveres feloszlatásának ügye bekerült 1993-ban az Igazságügyminisztérium Kahler Frigyes által vezetett tényfeltáró bizottságának érdeklődési körébe az 1956-os sortűzek kivizsgálása keretében. A megyei levéltár munkatársa Szántó László a bizottság felkérése alapján dokumentációs anyagot készített az eseményről Sortűz Ber- zencén címmel, s annak alapján annyi volt megállapítható, hogy a rendcsinálásra kiküldött határőregység parancsnoka belelövetett a tüntető tömegbe, de nem beszélhetünk előre tervezett sortűzről. (In: Sortűzek — 1956 Igazságügyminisztérium Tényfeltáró Bizottság, Lakitelek 1993, Antológia Kiadó) 13 Lás erről bővebben a Somogyi Néplap 1956. október 29-i számában megjelent A tank c. írást (A kötet 47. sz. dokumentuma) 14 A Zrínyi Miklós Kör ugyancsak a helyi lap október 29-i számában hozta nyilvánosságra ezt a döntését. (1. az 48. sz. dokumentumot!) Arra vonatkozóan nem találtunk elégséges adatot, illetőleg eredeti forrást, hogy az önfeloszlatás kimondásában milyen arányban vettek részt a kör intézőbizottságának tagjai, vagy, hogy ez a lépés inkább a mérsékeltek vagy esetleg a radikálisabb felfogásúak kezdeményezésére történt-e meg. 15 L. pl. a kötetben publikált, a népgyűlésekről felvett jegyzőkönyvek némelyikét! 16 L. a kötet 71. sz. dokumentumát! 17 A 70. sorszám alatt közölt tervezetből is kiderül ez a szándék, amikor a forradalmi tanácsok megyei hálózatának felépítéséről írt az ismeretlen szerző. Ez a törekvés teljesen természetes volt, miután a SmFNT - a közölt program alapján ez egyértelmű! - kezdettől az új megyei hatalmi szervnek tekintette magát. 18 A Kádár János elnök vezette csúcsszerv és a vidéki pártvezetőségek kapcsolatáról csak a helyi fejlemények alapján fogalmazhattunk meg feltételezéseinket. Sőt, nemcsak e naptól, hanem a forradalom kezdetétől csak ez a megközelítési lehetőség állt rendelkezésünkre, mert az akkor is nyilvánosságot kapott pártközponti állásfoglalásokon és intézkedéseken 29
