Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)

III. fejezet: A forradalom leverése és utórezdülései, megtorlása és meghamisítása

ben is segítséget nyújtsunk. Az ügyek teljes kiderítésére módunk nincsen, mert katonai táborokba és laktanyákba nem végezhetünk vizsgálatot. Egyéb­ként irányelv a legfőbb ügyész utasítása szerint, hogy azok ellen, akik a forra­dalmi harcban fegyveresen, vagy anélkül vettek részt, e címen büntető eljárást indítani nem lehet, kivétel, akik október 23. után nyugati államból érkezve csatlakoztak a felkeléshez. Továbbá büntetendők azok, akik a felkelésben való részvételen kívül vagyon és élet elleni bűntetteket követtek el. Letartóztatás­ban kell tartani továbbra is azokat, akik mint elítéltek kerültek szabadlábra. Polgári személyek közül 160 került kb. ó'rizetbevételre, azonban a szovjet hatóságokkal egyetértésben ezeknek túlnyomó részének ügyét sikerült tisz­tázni, úgyhogy szabadlábra kerültek. Az elkövetkező napokban megkezdjük a járások ellenőrzését. A járási ügyész elvtársak által a tegnapi értekezleten elhangzottak alapján nyomban a legfőbb ügyésszel érintkezésbe léptem és uta­sítást is adtam ki, hogy azok ellen az illetéktelen személyek ellen, akik fenye­getéssel, vagy bármilyen módon elvittek ingóságokat — nem tsz tagok, hanem kívülálló személyek, volt kulákok, svábok, stb. — eljárást kell indítani. A most elkövetett bűncselekmények felderítése során élünk azzal a tvr-el, amely sú­lyosabb bűncselekmények esetében — amennyiben ilyen ügye nyomozása befe­jeződött — vádirat nélkül visszük a bíróság elé. Sajtóban közöljük ezeket. Abban a kérdésben, hogy a bíróságok tárgyalásokat tartsanak, természe­tesen nagymértékben függ attól, hogy a közlekedési viszonyok milyenek. Hajó, akkor a bíróságok nem minden ügyben, hanem politikusán kiválasztott ügyek­ben megtartja a tárgyalásokat. Politikai jellegű bűncselekmények, állam elle­nes bűntettek esetében indított ügyekben alaposan megnézzük, nehogy olyan személyek kerüljenek bíróság elé, akik anyagi helyzetük miatt, vagy elkesere­désből stb. kijelentést tettek. A tiltott határátlépőkkel szemben amnesztia­rendelet jelent meg. Azonban a rendelet megjelenése után elkövetett ilyen kí­sérletek miatt felelősségre vonjuk az illetőket. Pillanatnyilag leginkább a fosz­togatások miatt kell fellépni. Ebben az esetben akármelyik járásban a tettes ismeretessé válik és el tudunk ellene járni, élünk azzal a rendelettel, amely az előállítást megengedi. Az árdrágítás kérdése ugyancsak napirendre került. Különösen a nagy fel- vásárlási láz után előfordulhat az hogy egyes termelő egységek a nagykereske­delmi kikerülésével kiskereskedelmi egységeknek, vagy magánosoknak adnak át árut, hogy jogtalan hasznot biztosítsanak nemkívánatos elemeknek, vagy sztrájkot elősegítsék. Pillanatnyilag nekünk is legfontosabb feladatunk, hogy a rendőrséggel karöltve a közbiztonságot biztosítsuk. Ez a nagyatádi és barcsi járás kivételé­vel elég sikeres volt. Forrás: SML XXXII. 10. 8. Jegyzet' A beszámoló szóbeli előterjesztésként hangzott el. A hozzászólások szövege nem tar­talmazott további újabb információkat a közbiztonság ill. a rendcsinálás első hónapjáról. Az ügyész által hivatkozott 22/1956. sz. törvényerejű rendelet (tvr) súlyos bűncselekményekre vonatkozóan „egyszerűsített” vagyis gyorsított büntetőeljárást tett lehetővé, s igen széles jog­körei ruházta fel az ügyészségeket. 287

Next

/
Thumbnails
Contents