Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)

III. fejezet: A forradalom leverése és utórezdülései, megtorlása és meghamisítása

bizottság instruktora is résztvett. Ekkor az egyik lerészegedett gazda személyem ellen támadást akart intézni, de a parasztság józanabb része mellém állt, és a támadást elhárították. Ezután a forradalom hatása alatt álló fiatalemberek csoportosan járták a falut és több funkcionáriushoz bezörgettek, de tettlegesen senkit sem bántottak. A határó'rség a zilált belső' helyzetre tekintettel rendkívüli járőröket küldött a faluba, akik nagy mértékben elősegítették a község nyugalmát. Vasárnap megválasztották a nemzetőrséget. Hétfőn, kedden és szerdán bent voltam a hivatalban egyedül. Szerdán megérkezett a vb. titkár is. Este gyűlés volt melyen én és a pártbizottság instruktora valamint több párttag is részt vettünk. A gyűlésen megválasztották a Nemzeti Bizottságot, melynek elnöke Karbuczky Károly a Pénzügyi Osztály dolgozója, volt irodatiszt lett. Tagjai a nagy többségükben módosabb gazdákból kerültek ki. A bizottság követelésére november 2-án a vb. titkárral együtt jegyzőkönyvileg átadtuk a hivatalt, mivel ennek ellenállni nem tudtunk volna. Én azonban továbbra is velük voltam. A nemzetőrség a nemzeti bizottság irányítása alatt biztosította a község nyugalmát, senkinek bántódása nem esett, és a tanácsházban sem tettek kárt, minden iratot meghagytak. A forradalom első napjaiban a fiatalembereknek, egy olyan csoportja amelyet rendetlen élete miatt a község nagy többsége megvet, be akartak törni a szövetkezet boltjába, de a lakosság józanabb része a nemzetőrség a határó'rség segítségével meg tudta ezt akadályozni. Ez bebizonyította a lakosságnak, hogy az ilyen egyének ellen fel kell lépni, és megkell védeni a rendet. Mi ajárási tanács utasítására november 2-án átvettük a hivatalt és átvettük a nemzetőrség további irányítását is. A község áruellátásában a kisebb zökkenőket leszámítva nincs nagyobb akadály, de a szövetkezeti bolt készletét szükséges lenne feltölteni, mert nagyobb közlekedési zavar esetére tartalék nincs. Sok bosszúságot okoz a fontosabb cikkeknél beállott (pl. élesztő) hiány. Ezen a téren segítségre van szükségünk. A lakosság hangulata, egy két személy kivételével megfelelőnek mondható, a lakosság az időszerű mezőgazdasági munkákat végzi.

A múlt héten a Nemzeti Bizottság összeült, melyen mi is résztvettünk és megtárgyalták a Dráva árterületén lévő fás rész kitermelését, de úgy egyeztek meg, hogy jogra osztják ki. Mi részünkről én javasoltam, hogy az ügyre hívjanak össze falugyűlést, de ők azt mondták, hogy őket a nép választotta, tehát ők a nép nevében döntenek így. Azonban ez a döntés a jogtalanok, a szegényparasztság körében igen nagy felháborodást keltett, melyhez még a joggal rendelkező gazdák egy része is csatlakozott. A többség nyomására most kénytelenek voltak ezeknek is juttatni akik joggal nem rendelkeznek.

A helyi Vörös Csillag Termelőszövetkezetből ugyan kiléptek néhányan, de a tsz. mégsem oszlik fel, a bentmaradók továbbra is közösen gazdálkodnak. A visszatért kitelepített személyek a forradalmi napokban megpróbálták, hogy a javaikat visszakövetelve gazdaságilag tönkretegyék őket, de a tagság, és a vezetőség minden ilyen irányú kísérletet erélyesen visszautasított. Jelenleg a tsz. helyzete szilárdnak mondható, a megmaradók további közös gazdálkodásának feltételei biztosítva vannak. Azonban a kitelepített személyek egyre többen jönnek hozzánk azzal, hogy ők a tulajdonukat visszakövetelik. Szükségesnek látjuk, hogy a Járási Tanács adjon határozott választ arra, hogy ezekkel szemben milyen álláspontra helyezkedjünk, vagyis azt, hogy a 34/1956. M. T. sz. rendeletben foglaltak az irányadók továbbra is ezeknek az ügyében.

272