Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)
III. fejezet: A forradalom leverése és utórezdülései, megtorlása és meghamisítása
6. Az iskolai és óvodai oktatás feltételeit mindenütt biztosítani kell. Az ezzel kapcsolatos részletes kérdéseket a járási osztályvezetők november 10-i értekezleten rendezik és intézkedéseket tesznek. Valamennyi tanács végrehajtó bizottsága munkáját úgy szervezze és végezze, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány programjában foglaltakat a dolgozók megelégedésével mielőbb megvalósíthassuk, és a nyugalmat, a rendet fenntarthassuk. Kaposvár, 1956. november 9. László István vb-elnök Forrás: SML. 10. 8. 167. A Kaposvári Rádió a szovjet fegyveres beavatkozás szükségességéről Miérti Miért vannak szovjet tankok a város utcáin? Miért állnak üszkös romok, üveg nélkül tátongó ablakok gyönyörű Budapestünk utcáin. Miért állt meg az élet az országban? Miért pusztul el sok ezer magyar? Nehéz, döbbenetes kérdések ezek. Nehezek, de választ várnak rájuk. Válaszolni kell az anyáknak, akik gyermekeiket veszítették el, válaszolni kell a munkásoknak, akiknek gyárában elcsendesedtek a gépek, a parasztoknak, akik a bizonytalanság döbbenetében élnek, az értelmiségnek, akik, rémülten látja a káoszt, a jövő nehéz útját. Hogyan történhetett mindez? Hogyan történhetett, hogy az országra ilyen mérhetetlen szenvedés zúdult? Ki a felelős ezért? Akkor kezdődött, amikor az október 23-i békés tüntetés jogos és legfontosabb követeléseinek teljesítése után is tovább folyt a harc. Amikor a békés tárgyalások megindítása az építőmunka megkezdése, a követelések végrehajtásához szükséges légkör megteremtése helyett tovább ropogtak a fegyverek. Amikor az ellenforradalmi erők a fiatalok hazafias hangulatát, igaz ügybe vetett hitét kihasználva tovább szították a harcot. Újabb és újabb jelszavakat dobtak be, újabb és újabb követelések kivívására szólították fel a népet, a fiatalokat és azokat a munkásokat, akiket megtévesztett a szocialista demokrácia mázába bujtatott ellenforradalmi agitáció. És amint nőtt a hangja és befolyása ezeknek a reakciós erőknek, ugyanolyan mértékben távolodott el a forradalom a szocialista demokrácia eszméjétől. Felléptek és egyre erősödtek a bur- zsoá restauráció követeléseinek hangj ai. Itt is, ott is programba vették, mennyi földet adnak vissza a földesuraknak, milyen üzemeket adnak vissza a tőkéseknek. És mialatt a magyarok véreztek, az egykori földesurak, gyárosok boldogan készültek fasiszta uralmuk visszaállítására. A Nagy Imre-kormány mindezt tehetetlenül nézte, sőt utat nyitott ezeknek az erőknek. Engedte, hogy a munkás-parasztfiatalok saját érdekük ellen harcoljanak, vérüket ontsák azért, hogy apáik földje ismét a földesuraké legyen, hogy üzemeikbe ismét a gyárosok üljenek be és kényük-kedvük szerint dobálják az utcára az embereket, hogy a dolgozó nép fiai helyett ismét a kiváltságosok gyermekei foglalják el az egyetemeket, hogy a haza védelmét ismét nem a népből való tisztekre bíz229
