Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)
Szántó László: Bevezető: Az 1956-os forradalom somogyi eseményeinek vázlatos története
ták a munkástanácsok küldöttértekezletét. Ugyanekkor a Zrínyi Miklós Kör vezetőségében kiéleződtek az ellentétek a forradalmi követelések érvényesítésére alkalmas módszerek kérdésében, s ennek az lett a következménye, hogy a helyi politikai vezetőkkel továbbra is együttműködni szándékozó többség határozott a Kör önfeloszlatásáról.14 Mielőtt folytatnánk a megyeszékhely politikai eseményeinek bemutatását, ismét ki kell tekintenünk a megye egészére, szemügyre véve azt is, hogy vajon milyen visszhangot váltottak ki az országos politikában és a Kaposvárott bekövetkezett változások. Az egykorú források és az egyéb rendelkezésre álló adatok alapján úgy fogalmazhatunk, hogy azon a vasárnapon ténylegesen megmozdult a megye lakosságának többsége. Számos községben több száz helyi lakos vett részt a felvonulásokkal kezdődött vagy befejeződött népgyűléseken, de előfordult pl. Karádon és másutt, hogy több mint 1000 ember vonult fel az utcákon, s egyebek között a világháborús hősi emlékműveknél megemlékezett a nemzeti szabadságharc és forradalom addigi áldozatairól. A legtöbb esetben megválasztották a községi forradalmi bizottságokat (nemzeti tanácsokat), vagy elhatározták, hogy a következő napokon ezt meg fogj ák tenni a szükséges előkészítés után. Tény, hogy több esetben ezeken a gyűléseken is sor került emlékmű rongálásokra, adott esetben a pártdiktatúra rendszerét képviselő és megszemélyesítő helyi vezetők megfélemlítésére, iratégetésekre. A községi forradalmi szervek választása kapcsán külön említésre érdemes, hogy a járási székhelyközségekben mindenütt létrejött az új községi hatalmi szerv, s a legtöbb helyen azt is elhatározták, hogy másnap megalakítják ajárási forradalmi bizottságokat is. Valószínűleg ezen a napon alakult meg elsőként a járások közül a Siófoki Járási Forradalmi Bizottság. Az első népi megmozdulások résztvevői a legtöbb esetben a demokratikusan megválasztott bizottságokat mint a helyi államigazgatási szerveket segítő és ellenőrző testületeket hozták létre. Ugyanakkor arról is vannak adatok, sőt közvetlen források,15 hogy a gyűléseken leváltották a helyi tanács első számú vezetőit, ill. a forradalmi tanácsot tekintették már a helyi hatalom letéteményesének. Végül, ha számszerűen is érzékeltetni kívánjuk e nap helyi eseményeinek jelentőségét, akkor megállapíthatjuk, hogy kb. 70 községben, tehát a legnagyobb számban ezen a vasárnapon alakultak községi forradalmi szervek. A forradalmi erők hatalomra jutása Somogybán Az uralkodó párt vezető köreinek újabb politikai fordulata és a nemzeti felkelés országossá válása megyénkben is azzal a következménnyel járt, hogy radikalizálódtak a követelések, és napirendre került a pártállam helyi hatalmi erőinek félreállítása békés vagy egyéb eszközökkel. A megyei nemzeti tanács vezetői október 29-re ismét a Pártoktatók Házába hívták össze a küldöttek értekezletét, amelyen ezúttal nagyon sokan — állítólag kb. 500-an jelentek meg. A gyűlésről nem maradt fenn eredeti dokumentum, viszont a helyi lap október 30-i számában közzétették az ott elfogadott programot és a megalakított Somogy megyei Forradalmi Nemzeti Tanács összetételét.16 A későbbi források alapján megállapítható az, hogy viszonylag szervezetten és nyugodt légkörben zajlott le az értekezlet. Az újságban közölt névsor alapján úgy tűnik, hogy a választás során a gyűlés résztvevői törekedtek a különböző társadalmi ill. foglalkozási csoportok és politikai tényezők képviseletének érvényesítésére. E megállapításunk érvé14
