Nagy Zoltán: Népoktatás a Somogy c. hetilap tükrében. Sajtórepertórium (Kaposvár, 1996)

Bevezetés

Bevezetés "Mindenekfelett pedig nevelni a népet, hogy ez felfogva helyzetét ugy, mint hivatását, megérve az időnek, - erös támasza legyen alkotmányos szabadságunknak. Ezért kiváló figyelmet fordítok ... a nevelés ügyet előmozdító czikkekre" - fogalmazta meg szerkesztői hitvallását Roboz István, az első Somogy megyei hetilap alapítója az újság 1866. február l-jén megjelent mutatványszámában. Több mint egy évvel az Andrássy-kormány kinevezése előtt, de már a kiegyezéshez vezető politikai változások, a formálódó sajtószabadság jegyeben ezekkel a szavakkal indult kereken ötvenéves útjára a Somogy. Az oktatásügy nemzetépítő, jövöteremtő szerepéről csaknem minden politikai-társadalmi rendszerben elhangzanak - némi hangsúlyeltolódással - ugyanazok a nehezen cáfolható megállapítások, bár ezek az igazságok - részben éppen a hatalmi szándék öszintétlensége miatt gyakran silányulnak tartalmatlan közhelyekké. A pedagógiai reformok kimunkálása, az érvényesítésükért folytatott küzdelem mégsem hiábavaló erőfeszítés - és nem csupán azért, mert az iskolaügy fejlesztését célzó kezdeményezések egy része végül is beépült az embernevelés gyakorlatába. A népnevelés problémáinak napirenden tartásával - pl. egy kompetens és az efféle kérdésekre érzékenyen reagáló hetilap hasábjain - olyan szellemi érték, olyan adatbázis jöhet létre az évek-évfolyamok során át, amelynek kiaknázása, a belőle levonható tanulságok megfogalmazása nem egyedül a kortársak számára lehet hasznos vállalkozás. A forrásfeltárás létjogosultságát a téma jelentősége és a választott forrás alkalmassága adhatja meg. A magyar népoktatás polgári átalakulásának folyamata, megyei története kétségkívül fontos - sőt mi több: aktuális - téma, a választott forrásanyag pedig - a Somogy című kaposvári hetilap - értékes, adatgazdag es színes dokumentuma ennek a korszaknak, s különösen ennek a szakterületnek. (Itt csak utalunk rá, hogy a hetilap - mint a vizsgálódás eszköze és tárgya - jelentős szerepet játszott a kiegyezés körüli évek somogyi népoktatásának helyzetével foglalkozó kutatásokban, amelyek Kelemen Elemér több tanulmányában is testet öltöttek.) Milyen nevelési elveket követett a "vegyes tartalmú", majd "politikai és vegyes tartalmú" Somogy, s miért tekintette alapvető feladatának azt, hogy a népnevelés-népoktatás kérdéseit állandóan a felszínen tartsa? A lap életének első és egyben legszínvonalasabb, legérdekesebb negyedszázada egybeesett azzal az időszakkal, amikor - a dualizmus alkotmányos intézményrendszerének kiépítése során - a közoktatás polgári átalakítása, az ehhez szükséges jogi, anyagi és szellemi feltetelek megteremtése is napirendre került Magyarországon. Ezekben az években a népnevelés ügye országosan is megkülönböztetett figyelmet élvezett a publicisztikában. A magyar oktatásügy égető kérdéseinek jogszabályok utján történő rendezése azonban csak akkor kecsegtetett sikerrel, ha az új gondolkodás a köz- es tanügyigazgatás alsóbb szintjein is - szó szerint - polgárjogot nyer. A talajt tehát elő kellett készíteni ahhoz, hogy az Eötvös József nevével fémjelzett népoktatási törvény rendelkezései utat törhessenek maguknak, s a tudós báró - a liberális kultúrpolitika jegyében - számított is ebben az önszerveződő társadalom segítségére. Az olyan helyi újságoknak, mint amilyen a Somogy is volt, különösen fontos szerep jutott a közvélemény alakításában, visszatükrözésében, s abban, hogy a népoktatás kérdéseiről folyó viták "kiforrják magukat". Erre a feladatra már csak azért is alkalmasnak mutatkozott a lap, merthogy a Somogy kormánypárti volt. A kissé atyáskodó felfogásban, de ekkor még egyértelműen - bár nem szélsőségesen - liberális szellemben szerkesztett újság végül is egy átlagos "vegyes tartalmú" hetilap lehetőségeit messze meghaladó szerepet vállalt az eötvösi törvény eszmei előkészítésében, majd