Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)

IV. fejezet Az élet megindulása a második világháború után Somogyban

terméseredményeire, az árpa, a zab, a burgonya termés katasztrofális gyengeségére, s különösen a takarmányféleségek hiányára. A termelés lehetőségének további biztosítására a beszolgáltatás módosítását kérte. Búza, rozs Bab Borsó Árpagyöngy Köleskása Zab Borgonya Széna Zsír Olaj Zöldség 10 000 mázsa 10 000 mázsa 500 mázsa 100 mázsa 6 380 mázsa 1 600 mázsa 170 mázsa 260 mázsa 50 mázsa (12 750 mázsa) (16 020 mázsa) ( 1 780 mázsa) ( 2 600 mázsa) ( 920 mázsa) ( 5 000 mázsa) (50 00Ö mázsa) (62 000 mázsa) ( 1 500 mázsa) ( 500 mázsa) (10 000 mázsa) (A zárójelben szereplő adatok a negyedik negyedévre kivetett mennyiséget jelentik.) Ha figyelembe vesszük, hogy a beszolgáltatás mindenkor népszerűtlen volt és erős ellenérzést váltott ki a lakosság soraiból, s ha imitt-amott találkozhatunk is a beadványokban a hatóságokat megtévesztő sirámokkal, mindazonáltal a háború és a nyomában szükségszerűen megnövekedett beszolgáltatási kötelezettséget, a hadihelyzet szülte sok-sok önkényeskedéssel megterhelten, valóban, dolgozó népünk súlyos terhei között kell számon tartanunk. Mindazonáltal segítette a megye „az éhhalál szélére jutott" főváros lakosságának élelmiszerrel való ellátását is Vas Zoltánnak, a főváros közellátási kormánybiztosának 1945. február 19-én kiadott felhívására, - akárcsak a Tanácsköztársaság idején - amikor is e célra a helyi nemzeti bizottságokat és a demokratikus pártokat, mint a nemzet élő lelkiismeretét - felszólította, s hatására - csak kenyérgabonából - 135 vagonnal sietett a megye a főváros segítségére. De tudunk olyan faluról is - a csurgói járásban - amely másfél mázsa zsírt gyűjtött össze - önzetlenül - az éhező fővárosi lakosság részére. É munka elsőrenden arra a 85 romos községre irányult, amelyek a kiürített frontszakaszon a hosszú és hullámzó harcok alatt súlyos károkat szenvedtek. A károkat a községi elöljáróságok összeírták, s azt 30 millió forintra becsülték Az épületkárok legfontosabb anyagszükségleteire a megyének 6 millió téglára, 4 millió tetőcserépre, 260 vagon mészre, 120 vagon cementre, 20 00 köbméter épületfára, és 11 000 négyzetméter ablaküvegre volt szüksége.

214 A rendkívül nehéz viszonyok közepette a megye vezetősége gyűjtéseket indított a romközségek károsultjainak a segélyezésére. Valóságos újjáépítési mozgalom keletkezett a megyében, a falvakban és a járásokban mindenütt újjáépítési bizottságok alakultak. E bizottságoknak nemcsak a gyűjtés megszervezése és végrehajtása volt a feladata, hanem a tennivalók sürgősségének az elbírálása és az összegyűjtött építési anyagok gondos őrzése és felhasználása. 5. A háborús károk és az ipar újjáépítésének első napjai 6 M